Kötelesrész
Nem nagyon van olyan ember, aki ne hallott volna már a kötelesrészről. Azt azonban kevesen tudják, hogy pontosan kinek jár, és mennyit kell kötelesrészként juttatni az örökségből? Részesülhet-e belőle a kitagadott rokon vagy az a házastárs, akit kihagytak a végrendeletből? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A kötelesrész kérdése akkor szokott felmerülni, amikor az örökhagyó nem a törvényes öröklés rendje szerint szeretné vagyonát elosztani az örökösei között, és szándékát valamilyen végintézkedési formában rögzíti. Kötelesrésznek ugyanis azt a minimum részesedést nevezzük, amely az örökhagyó leszármazójának, házastársának és szülőjének jár, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Jogosultak rá az elhunyt:
- gyermekei és további leszármazói,
- a házastársa (bejegyzett élettársa),
- a szülei (amennyiben nincs leszármazó vagy nem örökölhet).
Ha tehát az örökhagyó az egyik törvényes örökösének nem juttat semmit a végrendeletében a vagyonából, akkor a végakaratból kihagyott örökösnek – néhány kivételtől eltekintve – járni fog a kötelesrész. A kötelesrész mértéke 2014-ben, az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével megváltozott: a kötelesrészre jogosultat annak az egyharmada illeti meg, ami neki, mint törvényes örökösnek egyébként járna (korábban még az örökség fele járt kötelesrészként.)
Kitagadtak! Örökölhetek?
Családi konfliktusok esetén gyakran felmerül az igény, hogy valamelyik rokon semmilyen mértékben se részesülhessen a családi vagyonból. Ilyenkor az illető örökségből való kitagadása vagy kizárása szokott kérdéseket felvetni – azt azonban kevesen tudják, hogy ezek külön fogalmak, amelyek eltérő a következményekkel járnak.
A kötelesrész ugyanis megilleti az örököst kizárás esetén, hacsak arról a családtag önként le nem mond. A kizárás éppen azt jelenti, hogy örökösünk csak és kizárólag a törvény által meghatározott kötelesrészre tarthat igényt. A kizárás megtörténhet hallgatólagosan, azaz a törvényes örökös helyett más személy örökössé nevezésével (mellőzés). Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni, indokolni sem kell.
Érvényes kitagadás esetén ugyanakkor valóban semmi, még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak, egy egyszerű családi vita nem elegendő ok arra, hogy a törvényes örököst az örökhagyó még a kötelesrésztől is megfossza. Kitagadásról akkor beszélünk, ha a végintézkedés tényszerűen tartalmazza, hogy az érintett örökös a Polgári Törvénykönyvben szereplő mely ok alapján kerül kitagadásra. Például ha az örökös az örökhagyóval szembeni törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, erkölcstelen életmódot folytatott vagy akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki.
Amennyiben a kitagadási ok nem bizonyítható, a végrendelkező akarata ellenére jár kötelesrész a kitagadni kívánt családtagnak. A kizárás és a kitagadás intézményét tehát nem szabad összekeverni, hiszen következményeik különbözőek. Utóbbi érvényességéhez szinte bizonyosan szakértő – közjegyző vagy öröklési jogban jártas ügyvéd – segítsége szükséges.
Ha kérdése van a témában, vegye fel velünk bátran a kapcsolatot.
forrás: közjegyzőtkeresek.hu