Eláztatta a szomszéd, de nem hajlandó kifizetni az okozott kárt?

Muszáj mielőbb renbehoznia lakását, de így később nem tudja bizonyítani, hogy beázott és hogy mindez a szomszéd hibájából történt? Megmutatjuk, mire van szüksége ahhoz, hogy megvédje és később bizonyítani is tudja igazát.

Minden lakó rémálma a csőtörés, amelynek télvíz idején jóval nagyobb a veszélye. A megrepedt, eltört a vízvezetékeknek gyakran a szomszédok is kárát látják. Örülhetünk, ha az áradást legalább a bútorok és a elektromos berendezések megússzák. A keményebb telek idején dupla annyi csőtörést jelentenek be, mint enyébb hidegekben.

Akkor nincs gond, ha a szomszéd elismeri, hogy az ő lakásában keletkezett csőtörés miatt ázott el más lakása és ő saját zsebből, vagy a biztosítója állja a károkat. Csakhogy sokan úgy tudják, a vízcsőtörések miatt okozott károkért nem a tulajdonosok, hanem a vízszolgáltatók felelnek, ezért a károsultnak fügét mutatnak. Vajon mit tehet ilyen helyzetben utóbbi? Akinek lakásában a víz eláztatta a falakat, valamint a villanyvezetékeket, olyannyira, hogy nemcsak világítás nincs, hanem a gázkazán sem kap áramot, s hogy ne fagyjon meg, azonnal szerelőt kell hívnia. Ám ha így tesz, akkor hogyan tudja bizonyítani később az ingatlanban keletkezett kárt?

Vannak megoldások arra, hogy még a vita rendezése előtt helyreállíthassuk az eredeti állapotot, anélkül, hogy ezzel hátrányba kerülnénk, amikor később bizonyítanunk kell a károkozást:

1. Eláztatta a szomszéd? Készíttess hiteles bizonyítékokat

A legegyszerűbben és legbiztonságosabban úgy lehet elkerülni a kényelmetlen helyzeteket, ha az ingatlankár keletkezését követően azonnal közjegyzőhöz fordulunk. Ő ugyanis ilyenkor kimegy a helyszínre, fotókat készít a kárt szenvedett ingatlanról, arról, hogy valóban ázik-e a plafon, nem működnek az elektromos berendezések, leállt a gázkonvektor. Mindezeket közjegyzői okiratba foglalja, amihez akár fényképeket vagy videófelvételt is csatolhat. Az így rögzített tények később egy peres eljárás során hiteles, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékként szolgálnak. Fontos, hogy a közjegyző ebben az esetben csak rögzíti a tényeket, azokból nem von következtetéseket és nem állapíthatja meg azt sem, hogy a beázás miatti károkat ki okozta és kinek kell viselnie.

2. Kérjük igazságügyi szakértő kirendelését

Ha nem csak azt kell tanúsítani, hogy a károkozás megtörtént, hanem azt is bizonyítani kell, hogy a károkat valóban a felettünk lakó szomszéd okozta, akkor a közjegyzőtől kérhetjük igazságügyi szakértő kirendelését is. Persze feltéve, hogy az ügyben nincs folyamatban polgári per vagy büntetőeljárás. Az igazságügyi szakértő szakvéleménye később – akár egy esetleges peres eljárás során is – bizonyítékként felhasználható. Ezáltal jóval gyorsabban és egyszerűbben járhatunk a vitás dolog végére. Az igazságügyi szakértő függetlenségét garantálja (jelesül egy esetleges későbbi perben a károkozó számára is) az, hogy a kérelmező nem jelölheti meg, ki legyen a szakértő, és nem is „ajánlhat” ilyet. A szakértő személyéről kizárólag a közjegyző dönthet.

Ha mindez megtörtént, azonnal nekikezdhetünk a lakás rendbetételének hiszen a közjegyző által elvégzett ténytanúsítással és/vagy az igazságügyi szakértő kirendelésével immár megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok vannak a kezünkben. Fontos tudni, hogy az ilyen eljárás elindítására, az igazságügyi szakértő kirendelésére vagy a lakóhelyünk szerint illetékes közjegyző jogosult vagy az a közjegyző, akinek az illetékességi területén található a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan vagy dolog. Az illetékes közjegyzőt ide kattintva kereshetjük meg.

A közjegyző minden esetben az Igazságügyi Szakértők Névjegyzékéből választja ki a szakértőt. A szakértő személyébe nekünk nincs és nem is lehet beleszólásunk. A szakértői díjat viszont nekünk kell megelőlegeznünk, az igazságügyi szakértői díjszabásról jogszabály rendelkezik.

Kérdése van, vagy jogi segítségre lenne szükséges a témában? Vegye fel bátran velünk a kapcsolatot!

 

Forrás: közjegyzőtkeresek.hu