Gyakori

cím dekoráció

Kérdések

cím dekoráció

Milyen dokumentumot hozzon magával?

gyik

Milyen dokumentumokat hozzon magával aláírási címpéldány készítéséhez?

  • személyi igazolványt/vezetői engedélyt/útlevelet és lakcímkártyát (külföldi állampolgár esetén saját kezű aláírással és fényképpel ellátott igazolványt) (a központi nyilvántartásból való lekérdezésük díjmentes, kivéve a külföldi okmány lekérdezése, mely díjköteles),
  • cégjegyzékszámot vagy adószámot, illetve 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot vagy létesítő okiratot.
  • civil szervezet, egyéb jogi személy esetében azokra az okiratokra, amelyek igazolják ezek létezését és a képviselő képviseleti jogosultságát,
  • egyéni vállalkozó esetén egyéni vállalkozói igazolványt.

gyik

Milyen dokumentumokat hozzon magával aláírás-hitelesítéséhez?

  • a dokumentumot, amit a közjegyző előtt alá kíván írni (annyi példányban, amennyire szüksége van),
  • személyi igazolványt/vezetői engedélyt/útlevelet és lakcímkártyát (a központi nyilvántartásból való lekérdezésük díjmentes),
  • amennyiben csak külföldi saját kezű aláírással és fényképpel ellátott igazolvánnyal, illetve útlevéllel rendelkezik, úgy ezeknek az okmányoknak a központi nyilvántartásból való lekérdezése térítésköteles,
  • amennyiben cég nevében szeretne aláírni, úgy szükség van cégjegyzékszámra vagy adószámra, illetve 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatra vagy létesítő okiratra,
  • civil szervezet, egyéb jogi személy esetében azokra az okiratokra, amelyek igazolják ezek létezését és a képviselő képviseleti jogosultságát.

gyik

Milyen dokumentumokat hozzon magával másolat hitelesítéshez?

Az eredeti dokumentumot, amelyről a másolat készül, továbbá személyi igazolványt/vezetői engedélyt/útlevelet és lakcímkártyát.

gyik

Milyen dokumentumokat hozzon magával ingatlannal kapcsolatos ügyei intézéséhez?

A személye és az ingatlan azonosítására szolgáló dokumentumokat:

  • személyi igazolványt/vezetői engedélyt/útlevelet és lakcímkártyát, adókártyát (külföldi állampolgár esetén saját kezű aláírással és fényképpel ellátott igazolványt),
  • cégek esetén cégjegyzékszámot vagy adószámot (a cégkivonat lekérdezéséhez),
  • önkormányzat, alapítvány stb. esetében azok az okiratok, amelyek igazolják ezek létezését és az eljáró személy képviseleti jogát,
  • ingatlannal kapcsolatos okiratszerkesztés estében további adatok és körülmények:
    • az ingatlan helyrajzi száma,
    • az ingatlan vételára (több ingatlan esetében külön-külön meghatározva),
    • a vételár kifizetésének módja (készpénz vagy átutalás, átutalás esetén számlaszám; saját erő vagy banki hitel, utóbbi esetben a hitelező által előírt követelményekre vonatkozó leírás vagy a hitelező elérhetősége),
    • a vételár kifizetésének határideje (egy összegben vagy több részletben, pontos dátumok megadása szükséges).

gyik

Milyen dokumentumokat hozzon magával végrendelet készítéséhez?

Ha végrendeletet szeretne készíttetni, a következőkre lesz szüksége:

  • személyi igazolvány/vezetői engedély/útlevél és lakcímkártya (külföldi állampolgár esetén saját kezű aláírással és fényképpel ellátott igazolványt),
  • ingatlan vagyontárgy esetén helyrajzi szám,ingó vagyontárgy esetén a beazonosításhoz szükséges adatok (pl. alvázszám, lajstromszám, számlaszám stb.),
  • a végrendeleti örökös(ök) adatai.

gyik

Milyen dokumentumok szükségesek a beleegyező szülői nyilatkozathoz, hogy a gyermeket külföldre vihesse a másik szülő?

A következő dokumentumok szükségesek a hozzájáruló nyilatkozathoz:

  • a nyilatkozatot tevő szülő személyi okmányai,
  • amennyiben aláíráshitelesítést kér, akkor a magániratba foglalt hozzájárulási dokumentum,
  • a gyermek(ek) személyi okmányai.

gyik

Milyen dokumentumok szükségesek az apai elismerő nyilatkozathoz?

Az alábbi dokumentumokra lehet szükség a nyilatkozat megtételéhez:

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben foglaltak értelmében az apai elismerő nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia, következésképpen mindazok az igazolványok és dokumentumok szükségesek, melyekből az alábbi adatok megállapíthatóak.

Az apai elismerő nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

  • az apa születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, születési idejét, személyi azonosítóját, lakcímét, személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét, állampolgárságát, állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét, nyilatkozatát arról, hogy a gyermeket magáénak elismeri,
  • az anya: születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, születési idejét, személyi azonosítóját, lakcímét, családi állapotát (elvált családi állapota esetén a házasságot felbontó határozatot meghozó bíróság vagy más hatóság megnevezését, a határozat jogerőre emelkedésének időpontját és a határozat számát, az anya özvegy családi állapota esetén a haláleset időpontját, a haláleset anyakönyvezésének helyét és anyakönyvi folyószámát vagy egyedi elektronikus anyakönyvi azonosítóját) nyilatkozatát arról, hogy a nyilatkozatnak az apaként megjelölt személy általi megtételéhez hozzájárul, személyazonosító okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét, állampolgárságát, állampolgárságát igazoló okmányának típusát, okmányazonosítóját és érvényességi idejét, nyilatkozatát arról, hogy a származás nem apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárás eredménye, nyilatkozatát arról, hogy tudomása szerint apaság megállapítása iránti per van-e folyamatban
  • A szülői felügyeletet gyakorló szülők vagy a nagykorú gyermek nyilatkozatát a gyermek születési családi nevének viseléséről.
  • Amennyiben a gyermek még nem született meg, a fentieken felül:

a magzat fogantatásának vélelmezett idejét, a szülés várható időpontját, a terhességet igazoló egészségügyi intézmény megnevezését, a terhességet igazoló szakorvos nevét, a terhességet igazoló igazolás kiállításának időpontját.

  • Amennyiben a gyermek már megszületett, a gyermek:

utónevét, születési idejét, születési helyét, személyi azonosítóját, hozzájáruló nyilatkozatát, ha a gyermek a 14. életévét betöltötte.

  • Egyéb speciális tartalmi kellékei vannak a nyilatkozatnak, ha az apa jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges, illetve ha az apai elismerő nyilatkozat tételében gondnok vagy gyám vagy tolmács működik közre.

gyik

Milyen dokumentumok szükségesek az élettársak nyilatkozatának közjegyzői okiratba foglalásához?

A nyilatkozók személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája (külföldi állampolgár esetén saját kezű aláírással és fényképpel ellátott igazolvány).

gyik

Milyen dokumentumok szükségesek az okiratok közjegyző általi megőrzéséhez?

  • a személyi igazolvány/vezetői engedély/útlevél és lakcímkártya,
  • a megőrzendő okirat vagy adathordozó pontos megjelölése és rendeltetése, valamint
  • az őrzés ideje.

Hitelesítés

gyik

Mi az Apostille-felülhitelesítés?

Az apostille francia szó, jelentése hitelesítés. Általában a nemzetközi jognak megfelelően hitelesített dokumentumot szoktak ezzel a szóval illetni.

A Magyarországon kiállított okiratokat külföldi felhasználásuk előtt egyes esetekben egyfajta nemzetközi hitelesítéssel kell ellátni. Ha olyan külföldi országban kíván magyar okiratot felhasználni, amely aláírta az úgynevezett Apostille Egyezményt (1961. október 5-én kelt Hágai Egyezmény) akkor az okirat nemzetközi hitelesítése az úgynevezett Apostille kiállításával megy végbe.

A közjegyzők által készített vagy hitelesített okiratok, valamint a közjegyzői levéltáros által kiadott hiteles másolatok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások külföldi felhasználás céljából történő felülhitelesítését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara végzi.

gyik

Milyen esetekben van szükség Apostille-tanúsítvány kiállítására?

Ha Magyarországon készült közokiratot külföldön szeretne felhasználni, és a célország és Magyarország között nincs olyan releváns nemzetközi egyezmény, mely alapján Apostille-tanúsítvány kiállítása nem szükséges és a célország részese az Apostille Egyezménynek, akkor annak érdekében, hogy további hitelesítési eljárás nélkül elfogadják az Ön közokiratát, Apostille tanúsítvánnyal kell azt ellátni azt, más szóval: felülhitelesítésre szorul. Azokat a közokiratokat látják el felülhitelesítéssel, melyeket közjegyzők, bíróságok, vagy más hatóságok állítottak ki. Az Apostille Egyezményt aláíró államok folyamatosan frissülő listáját itt találja.

gyik

Ki állítja ki az Apostille- tanúsítványt?

Amennyiben közjegyzői okiratot szeretne felülhitelesíteni, forduljon a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. A közjegyzők által kiállított (hitelesített) okiratok külföldi felhasználás céljából történő felülhitelesítését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) látja el.

A MOKK végzi a következő közokiratok hitelesítését, illetve Apostille tanúsítvánnyal történő ellátását:

  • közjegyző aláírásával és pecsétjével ellátott közokiratok,
  • a közjegyzői levéltáros által kiadott hiteles másolatok,
  • a fenti közokiratokról készített hiteles fordítások.

A MOKK Aposttile-ügyfélfogadását itt találja.

gyik

Milyen másolatot hitelesíthet a közjegyző?

Hiteles másolatot a közjegyző kizárólag az eredeti okiratról, vagy az arról készült hiteles másolatról, hiteles kiadmányról tud készíteni.

Okirat-szerkesztési eljárás

gyik

Miért bír különleges bizonyító erővel a közjegyzői okirat?

A közjegyző által készített okiratok – szerződések, nyilatkozatok, tanúsítványok – különleges bizonyító erővel bírnak. Közhitelesen bizonyítják, hogy az okiratban foglaltak ott, akkor és úgy jöttek létre, ahogy az abban szerepel.

Egy bírósági per során a közokirat nehezebben megtámadható bizonyíték, mint bármilyen más irat. Ha valaki kétségbe vonja az abban foglaltakat, akkor neki kell bizonyítania az állításait.

Sőt, ha ilyen okirat van a birtokunkban, nem feltétlenül kell bírósághoz fordulnunk. A közjegyzői okirat segítségével közvetlenül, végrehajtással érvényesíthetjük jogainkat: szerezhetjük vissza a kölcsönadott pénzt vagy költöztethetjük ki a szerződésszegő albérlőt a lakásunkból.

gyik

Mi képezheti ténytanúsítás tárgyát?

A ténytanúsítás során a közjegyző jogi jelentőségű tényeket tanúsíthat közhitelesen, közokirati formában. Vagyis a közjegyző az általa tapasztalt tényekről közhiteles leírást, fényképet, kép- vagy hangfelvételt készít, amelyek egy esetleges későbbi jogvita során a bizonyítás megkönnyítése céljából fontosak lehetnek.

A tanúsítvány kiállítására a közjegyző hivatali helyiségében, vagy helyszínen – illetékességi területen belül – kerülhet sor.

A ténytanúsítás során a közjegyző ugyan semmilyen következtetést nem vonhat le és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes, de bármit tanúsíthat, amit az eljárása során észlelt. A hétköznapi és a gazdasági élet számtalan területén lehet szükség ténytanúsításra, például pályázatok bontásakor, tenderek tanúsításakor. Készülhet tanúsítvány a házunkban vagy lakásunkban keletkezett károkról, zaklató sms-ekről, Facebook oldal tartalmáról, youtube videóról, testületi ülésekről, közgyűléseken készített jegyzőkönyvről, de fontosak lehetnek a szerzői jogi és iparjogvédelmi ténytanúsítványok is.

gyik

Kell-e az ajándék után illetéket fizetni?

Igen, a megajándékozottnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, kivéve, ha az ajándékozó a megajándékozott egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), házastársa vagy testvére.

Azokat az egyéb speciális eseteket, melyek mentesek az ajándékozási illeték megfizetése alól, az illetékekről szóló törvény 17. §-a tartalmazza. Minden más esetben azonban az ajándékozás illetékfizetési kötelezettséget von maga után. Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értékének 18 százaléka. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illeték mértéke 9 százalék.

gyik

A szerződéskötés után az ajándékozó megtagadhatja-e a szerződésben foglaltakat?

Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó csak abban az esetben tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható el.

gyik

Mi a garancia arra, hogy az öröklési szerződés előkerül a hagyatéki eljárás során?

A közjegyzőnél készített öröklési szerződés garanciát jelent arra, hogy az örökül hagyó halála esetén a szerződés biztosan előkerül majd, és hogy a szerződő felek akarata feltétlenül érvényesül. Ugyanis a közjegyző köteles az általa készített öröklési szerződés tényét feltüntetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában, így a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a rendszer lekérdezésével biztosan tudomást szerez az örökhagyó után maradt öröklési szerződésről.

gyik

Egyoldalú nyilatkozatok (kiköltözési nyilatkozat, kötelezettségvállaló nyilatkozat) esetében elég, ha csak a nyilatkozatot tevő fél jelenik meg a közjegyzőnél?

Igen, egyoldalú nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása esetén elegendő, ha csak a nyilatkozatot tevő jelenik meg a közjegyző előtt. Az okirat elkészítéséhez azonban szükséges az aláírt, eredeti magánokirat bemutatása, amely jogügylet alapján a nyilatkozó a nyilatkozatot teszi.

gyik

A tartozáselismerő nyilatkozat megtételekor elegendő-e, ha csak a nyilatkozattevő jelenik meg a közjegyzőnél?

Igen, mert nem szerződésről, hanem egyoldalú nyilatkozattételről van szó.

gyik

Meg kell-e jelenni személyesen mindkét szerződő félnek a közjegyzőnél?

Igen, főszabály szerint a szerződés közjegyzői okiratba foglalásának alkalmával mindkét félnek jelen kell lennie a közjegyző irodájában, és a közjegyző előtt személyesen kell aláírniuk a szerződést. Amennyiben valamelyik szerződő fél a közjegyző előtt nem tud személyesen megjelenni, meghatalmazottal is képviseltetheti magát. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.

gyik

Meg kell jelennie mindkét félnek személyesen ahhoz, hogy a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyezzék a felek által kötött vagyonjogi szerződést?

A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése – továbbá a szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése – iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő, tehát mindkettőjüknek meg kell jelenni a közjegyző előtt.

Végrehajtás elrendelése közjegyzői okirat alapján

gyik

Mikor rendeli el a végrehajtást a közjegyző általa szerkesztett okirat alapján?

A közjegyző végrehajtási záradékkal akkor láthatja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza (1) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, (2) a jogosult és a kötelezett nevét, (3) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, (4) a teljesítés módját és határidejét, továbbá (5) a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és a követelés teljesítési határideje letelt.

Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. A közjegyző továbbá végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.

A közjegyző a végrehajthatási lapot akkor állíthatja ki, ha a végrehajtandó határozat (1) kötelezést (marasztalást) tartalmaz, (2) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, (3) a teljesítési határidő letelt. Közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, amennyiben a jóváhagyó végzést megfellebbezték.

A végrehajtási eljárás kérelemre indul, amelyet megtalál a MOKK weboldalán.

gyik

Mennyibe kerül a végrehajtás közjegyző általi elrendelése?

A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke

  1. a) végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint;
  2. b) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 30 000 forint;
  3. c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5000 Ft.

Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.

Zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés – eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított – értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell.

A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.

Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a fenti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.

A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.

Hagyatéki eljárás

gyik

A hagyatéki eljárás során mely esetekben jár el dr. Tóth Ádám közjegyző?

A hagyatéki eljárásra törvényben meghatározott illetékességi szabályok vonatkoznak. A hagyatéki eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, mindezek hiányában pedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző. Azokon a településeken (kerületekben), ahol több közjegyző is működik, ott a haláleset időpontja (hónapja) határozza meg az eljáró közjegyző személyét.

Tekintettel arra, hogy Budapest IX. kerületében több közjegyző is tevékenykedik, irodánk hagyatéki illetékessége a ferencvárosi illetőségű március, és szeptember hónapban elhunyt polgárok hagyatékaira terjed ki.

gyik

Honnan tudják meg a hagyatéki eljárásban érdekeltek a halálom után, hogy készítettem-e végrendeletet?

A közjegyzőnél készített vagy letétbe tett végrendelet/végintézkedés ténye – csak a tény és nem a tartalom – bejegyzésre kerül a Végintézkedések Országos Nyilvántartásába. A hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző hivatalból megkeresi ezt a nyilvántartást.

gyik

Visszautasíthatom-e az örökséget?

Törvényes vagy végrendeleti örökösként is jogában áll visszautasítani az örökséget. Ha élni kíván a visszautasítási jogával, akkor azt főszabály szerint a hagyatéki tárgyaláson teheti meg szóban vagy írásban. Arra is lehetőség van, hogy örökséget visszautasító nyilatkozatát még a hagyatéki tárgyalást megelőzően megtegye írásban, ebben az esetben azonban mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzővel, hogy a nyilatkozat alaki és tartalmi követelményeiről felvilágosítást kapjon, illetve legyen figyelemmel arra, hogy a nyilatkozatnak legkésőbb a hagyatéki tárgyalás időpontjáig eredetben meg kell érkeznie az eljáró közjegyzőhöz, hogy azt figyelembe tudja venni. A külföldön kelt nyilatkozatnak speciális formai követelményei vannak, azt felülhitelesítéssel kell ellátni vagy konzul előtt kell aláírni. Nem elég, ha nem jelenik meg a hagyatéki tárgyaláson: ha vissza akarja utasítani az örökséget, akkor azt egyértelműen be kell jelentenie. A visszautasítás jogkövetkezménye az, hogy az örökös az örökhagyó utáni öröklésből kiesik. A visszautasítás az esetlegesen később előkerülő vagyontárgyakra is kiterjed.

gyik

Lehetséges-e csak egy részét visszautasítani az örökségnek?

Nem, az örökséget csakis teljes egészében lehet visszautasítani, részleges visszautasítás nem megengedett. Azonban létezik két kivétel: az örökös a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzátartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését visszautasíthatja, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Az örökség visszautasítása lehetséges abban az esetben is, ha valaki mind végrendelet, mind a törvény alapján örökölne. Ekkor dönthet úgy, hogy csak az egyik jogcím szerinti vagyont szeretné örökösként megkapni és a másikat visszautasítja. Ha például törvényes örökösként kizárólag egy ingatlan huszad részét örökölné, azonban az örökhagyó emellett végrendeletben Önre hagyja a festménygyűjteményét, akkor dönthet úgy, hogy a festménygyűjteményt elfogadja, ám a törvényes örökösként Önre jutó ingatlanrészt visszautasítja.

gyik

Visszautasíthatom-e az örökséget valaki más javára?

Míg az örökhagyóval kötött lemondási szerződés keretében lehetséges, hogy az örökös valaki javára mondjon le az örökrészéről, az öröklés megnyílása után (azaz az örökhagyó halálát követően) már csak az örökség visszautasítására van lehetőség, azonban az örökös itt már nem dönthet arról, hogy kinek a javára kívánja juttatni a részét.

gyik

Melyik állam joga alkalmazandó az öröklés során, ha külföldi ingatlan is van az örökségben?

A 2015. augusztus 17-től közvetlenül alkalmazandó az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet számos változást hozott az öröklési ügyek intézésébe. Az Európai Öröklési Rendelet szerint az örökhagyó teljes vagyona egységként kezelendő, ezért rendszerint nem játszik szerepet az egyes hagyatéki vagyontárgyak fekvési helye, még akkor sem, ha ingatlanról van szó. Viszont számít az örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási helye: nem mindegy, hogy hazájában vagy mondjuk külföldi nyaralójában tölt több időt. Az örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási helye lényegében az a hely, ahol az örökhagyó életvitelének súlypontja, középpontja volt a halálát közvetlenül megelőzően. Ha viszont előrelátóan végrendeletet készít, akkor az Európai Öröklési Rendelet szerint belefoglalhat egy olyan rendelkezést, miszerint kiköti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását vagyonának öröklésére. Ilyen esetben nem a halálakori szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogát, hanem az örökhagyó által kikötött jogot – tehát az állampolgársága szerinti állam jogát – fogják alkalmazni. Ha netán két vagy több állampolgársága is van, akkor bármelyik állampolgársága szerinti állam jogát kikötheti. Amennyiben az örökhagyó 2015. augusztus 17. napját megelőzően hunyt el, az alkalmazandó jog meghatározására más szabályok irányadóak.

gyik

Mi a garancia arra, hogy az öröklési szerződés előkerül a hagyatéki eljárás során?

A közjegyzőnél készített öröklési szerződés garanciát jelent arra, hogy az örökül hagyó halála esetén a szerződés biztosan előkerül majd, és hogy a szerződő felek akarata feltétlenül érvényesül. Ugyanis a közjegyző köteles az általa készített öröklési szerződés tényét feltüntetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában, így a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző a rendszer lekérdezésével biztosan tudomást szerez az örökhagyó után maradt öröklési szerződésről.

Fizetési meghagyásos eljárás és annak végrehajtása

gyik

Mi az a fizetési meghagyásos eljárás? Milyen követelések érvényesítésére szolgál?

A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás; a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha valakinek tartoznak, akár néhány héten belül pénzéhez juthat ezzel az eljárással. Az „fmh” a fizetési meghagyás rövidítése, eljárási szabályait a 2009. évi L. törvény tartalmazza.

gyik

Mikor kötelező fizetési meghagyásos eljárást indítani bírósági peres eljárás helyett?

Ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé.

gyik

Mely esetekben kizárt a követelésem fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítése?

Nincs helye a fizetési meghagyáso eljárásnak, ha:

  1. a) a feleknek (a jogosultnak vagy a kötelezettnek) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete),
  2. b) a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
  3. c) a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja,
  4. d) a követelés zálogjogi jogviszonyból ered,
  5. e) az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel.

Ezekben az esetekben a követelés peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges.

gyik

Melyik közjegyző járhat el?

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Ez azt jelenti, hogy bármelyik közjegyzőhöz benyújthatjuk a papíralapú fmh kibocsátása iránti kérelmet, illetve valamennyi közjegyzőtől kaphatunk fmh-t.

gyik

Elektronikusan vagy papír alapon adjam be a fizetési meghagyás iránti kérelmet?

A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy vagy társasház bármelyik közjegyzőnél papíralapon előterjesztheti a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon. Az űrlapok elérhetők a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Kérelmek, kitöltési útmutató c. menüpontja alatt (https://mokk.hu/ugyfeleknek/kerelmek.php)

Természetes személy fél a beadványát az erre alkalmas e-személyi igazolvánnyal is benyújthatja.

Cégek és más jogi személyek (pl. egyesület, alapítvány), továbbá ha jogi képviselővel jár el a jogosult (akár a magánszemély, társasház is) – kivéve, ha a beadványához jogszabály által megengedett papíralapú mellékletet csatolnak – , a kérelmüket kizárólag elektronikus úton terjeszthetik elő. A kérelmet ebben az esetben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara erre szolgáló honlapján (fmh.mokk.hu) kell benyújtani. Az elektronikusan kitöltött űrlapot minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.

gyik

Hogyan juttassam el a kitöltött nyomtatványt a közjegyzőhöz?

Amennyiben papíralapú iratbeadásra jogosult, személyesen is behozhatja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet közjegyzői irodánkba vagy könyvelt küldeményként is feladhatja címünkre ajánlott/tértivevényes postai küldeményként a kitöltött nyomtatványt.

gyik

Hogyan és mennyit kell fizetnem az eljárás lefolytatásáért?

Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint.

Ha az adós vagy kötelezett vitatja a tartozás tényét vagy összegét, és a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, ez az összeg levonható a peres eljárásért fizetendő illetékből.

Fizetési meghagyásos eljárásban használatos csekket bármelyik közjegyzői irodában lehet kérni.

gyik

Mikor indul meg az eljárás és mikor ér véget?

A közjegyző legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 naptári napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Innentől nincs más teendő, mint várni, hogy mit tesz a kötelezett. Amennyiben nem vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és kérelmezhető annak végrehajtása, ezáltal akár egy-másfél hónapon belül a pénzéhez juthat a jogosult. Ha viszont a kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul. Ebben az esetben a jogosultnak be kell nyújtania a hatáskörrel rendelkező és illetékes bírósághoz az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, valamint meg kell fizetnie a peres eljárás illetékét.

gyik

Kell-e bizonyítékot, szerződést csatolnom a fizetési meghagyás elindításához?

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem mellé nem kell (elektronikus iratbeadás esetén nem is lehet) bizonyítékot csatolni, azonban a jogosultnak az eljárás perré alakulása esetén a bírósághoz be kell nyújtania a bizonyítékokat, illetve az ügyre vonatkozó részletes tényállításait elő kell adnia.

gyik

Kell-e ügyvédet fogadni, vagy közvetlenül a közjegyzőkhöz fordulhatok?

Nem szükséges jogi képviselő, közvetlenül a közjegyzőhöz fordulhat.

gyik

Mi történik a kibocsátott fizetési meghagyás kézbesítése után?

Amennyiben a kötelezett a jogosult követelését elismeri vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Ha a kötelezett a jogosult követelését nem ismeri el, azaz annak kellő időben (akár részben) ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben perré alakul. Ekkor az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből, s mint peres eljárás, a bíróságon folyik tovább. Az ellentmondást az eljáró közjegyzőhöz kell megküldeni a fizetési meghagyás kézhezvételét követő tizenöt napon belül.

gyik

Mi történik, ha nem veszi át a kötelezett a fizetési meghagyást? Mi az a kézbesítési fikció? Hogyan tudok kézbesítési kifogással élni?

Amennyiben az iratot a fél nem vette át, azaz postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azt az ellenkező bizonyításáig a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Amennyiben az irat az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni azt. Ezt nevezzük kézbesítési fikciónak.

A címzett a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de csak a kézbesítési vélelem beállta napjától számított 3 hónapon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő a közjegyzőnél, amennyiben a kézbesítés nem volt szabályszerű, illetve a címzett önhibáján kívüli okból nem vette át az iratot. A szabályszerűtlen kézbesítést igazolni kell a közjegyzőnél (pl. nem a címhely a kötelezett bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye), míg az egyéb önhibán kívüli okot részletesen elő kell adni a közjegyzőnek írott beadványban.

gyik

Mikor és hogyan kérhetem a követelt összeg részletekben való megfizetését?

Ha a kötelezett elismeri, hogy a jogosult követelése vele szemben fennáll, de nem tud fizetni, akkor kérheti a követelt összeg részletekben való megfizetésének, illetve a teljesítési határidő halasztásának az engedélyezését. Erre kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz az fmh kézhezvételtől számított tizenöt napon belül van lehetősége.

Ha a jogosult hozzájárul a kötelezett kérelméhez, vagy az a felek méltányos érdekeit a közjegyző döntése alapján nem sérti, a közjegyző kivételesen helyt ad a kötelezett kérelmének. Ha a kötelezett bármely részletet elmulasztja megfizetni, az egész tartozás esedékessé válik, és a jogosult végrehajtási eljárást indíthat a meg nem fizetett követelés végrehajtására.

A részletfizetés, illetve a fizetésre halasztás iránti kérelem is díjköteles beadvány. A kötelezettnek a díjalap 1%-át, de minimum 8.000, maximum 15.000 forintot kell megfizetnie a MOKK részére.

A részletfizetés iránti kérelem előterjesztéséhez szükséges csekket bármelyik közjegyzői irodában kérhet.

gyik

Mi történik, ha az adós vitatja a követelést, ezért ellentmondással él?

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik.

gyik

Átháríthatom-e a kötelezettre a fizetési meghagyás költségét?

Igen, a fizetési meghagyásos eljárás során felmerülő költségek az adósra háríthatók.

gyik

Hogyan zajlik a fizetési meghagyás végrehajtása?

Ha a fizetési meghagyás (legalább részben) jogerőre emelkedett, akkor a jogosult kérheti annak a végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A fizetési meghagyás végrehajtását nem muszáj a teljes összegre kérni, annál kevesebbre is lehet, mint amennyire jogerőre emelkedett.

A végrehajtási kérelmet az erre szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek papíralapú változata szintén bármelyik közjegyzőtől igényelhető és letölthető a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról is (https://mokk.hu/ugyfeleknek/kerelmek.php).

Fontos tudni, hogy ha a fél jogi képviselővel jár el, és hiányos kérelmet terjeszt elő, azt hiánypótlásra visszaadni nem lehet, hanem vissza kell utasítani.

gyik

Mennyibe kerül a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése?

A végrehajtás elrendelése is díjköteles, amit a kérelem előterjesztésekor köteles megfizetni a végrehajtást kérő. Mértéke a végrehajtandó követelés járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 1%-a, minimum 8.000 forint, de maximum 150.000 forint. Ha az ugyanazon fizetési meghagyásban ugyanazon követelésben marasztalt egyetemleges adóstársakkal szemben a végrehajtást kérő egyidejűleg kéri a végrehajtás elrendelését, akkor a teljes díjat csak az egyikük után kell megfizetni, a további egyetemleges adóstársak után csak 8.000 – 8.000 Ft a végrehajtási díj.

Figyelem! Ez csak a végrehajtás elrendelésének eljárási díja. A végrehajtónál további eljárási költségek merülnek fel, melyet a végrehajtást kérőnek előlegeznie kell.

Fizetési meghagyásos eljárás alapján indult végrehajtási eljárásban használatos csekket bármelyik közjegyzői irodában lehet igényelni.

Európai fizetési meghagyásos eljárás és annak végrehajtása

gyik

Hogyan és milyen dokumentumokkal indíthatom el az európai fizetési meghagyásos eljárást?

Az európai fizetési meghagyásos eljárás ugyanúgy kérelemre indul, mint a magyar eljárás, azzal a különbséggel, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás intézése kizárólag papíralapon történik. A kérelem bármelyik közjegyzői irodában benyújtható. A formanyomtatványok az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetők az Európai Igazságügyi Portál honlapján.

gyik

Az európai fizetési meghagyásos eljárás is benyújtható elektronikus úton?

Nem. Az európai fizetési meghagyásos eljárás ugyanúgy kérelemre indul, mint a magyar eljárás, azzal a különbséggel, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás intézése kizárólag papír alapon történik. A formanyomtatvány az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhető az Európai Igazságügyi Portál honlapján, és magyarul kell benyújtani, illetve célszerű benyújtani a kötelezett lakóhelye, vagy székhelye szerinti tagállam nyelvén is.

gyik

Mennyibe kerül és hogyan kell megfizetni az európai fizetési meghagyásos eljárás díját?

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díját a közjegyző részére kell megfizetni. Az eljárási díj alapja az érvényesített követelés összegének 3%-a, de legalább 8.000 forint, legfeljebb pedig 300.000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1.600 forint, ahány fél van. A külföldi pénznemű főkövetelésnek a kérelembenyújtás napján érvényes jegybanki középárfolyamon számított forintértéke után kell a díjat megfizetni.

gyik

Hogyan rendelhető el végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás végrehajtása?

Végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelése abban a tagállamban kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van. A végrehajtás elrendelésére annak a tagállamnak a jogszabályi előírásai vonatkoznak, amelyben az elrendelést kérik.

Ha a végrehajtást más tagállamban kéri (mert az adósnak ott van végrehajtható vagyona), akkor a Magyarországon kiállított formanyomtatvánnyal végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a többi tagállamban közvetlenül – azaz az európai fizetési meghagyás elismertetése nélkül – kérheti a végrehajtás elrendelését az ott erre hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságtól, bíróságtól.

Figyelemmel arra, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet alkalmazásában Dánia nem tekinthető tagállamnak, ha a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyást Dániában szeretné végrehajtani, ahhoz előbb a közjegyzőtől kérni kell a 2015. január 10-e előtt indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I. rendelet), a 2015. január 10-e után indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Brüsszel Ia. rendelet) szerinti tanúsítvány kiállítását, majd ezt követően kérhető Dániában a végrehajtás.

Előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás

gyik

Melyik közjegyző illetékes az előzetes bizonyítási eljárás lefolytatására vagy igazságügyi szakértő kirendelésére?

Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén van az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye/székhelye (belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármely közjegyző illetékes), vagy akinek az illetékességi területén található a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan vagy dolog.

gyik

Hogyan terjeszthető elő az eljárás lefolytatására irányuló kérelem?

Az előzetes bizonyítás, és igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló kérelmet előterjesztheti írásban, de jegyzőkönyvbe is mondhatja az illetékes közjegyzőnél.

gyik

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
  • az eljárás lefolytatására irányuló kifejezett kérelmet,
  • rövid tényállást,
  • a kérelem előterjesztésének indokait, azokat a körülményeket, amelyeknek alapján az eljárás lefolytatásának van helye,
  • nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az ügyben per vagy büntetőeljárás nincs folyamatban,
  • az illetékes közjegyző megjelölését és a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
  • a szakértői vizsgálat esetén annak tárgyát és helyét, valamint azokat a konkrét kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania,
  • előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelem esetén a kérelemnek tartalmaznia kell a bizonyítani kívánt tényeket és az arra vonatkozó bizonyítékokat, azokat a körülményeket, amelyek az előzetes bizonyítást indokolják, meghatározott esetben pedig az ellenfelet is meg kell jelölni.

Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.

gyik

Mikor nem lehet kérni az előzetes bizonyítást és az igazságügyi szakértő kirendelését?

Amennyiben az ügyben már per vagy büntetőeljárás van folyamatban, a közjegyző előtti előzetes bizonyításra és szakértő kirendelésre nem kerülhet sor. A közjegyző nem rendelheti el az előzetes bizonyítást, ha az más személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedéssel vagy az érintett beleegyezése nélkül testi épségének sérelmével járó vizsgálat elvégzése lenne.

gyik

A kérelem benyújtását követően hogyan zajlik tovább az igazságügyi szakértő kirendelése iránti eljárás?

A közjegyző – a kérelem érkezésétől számított 8 munkanapon belül – felhívja a kérelmezőt, hogy az eljárás lefolytatásának külön jogszabályban meghatározott közjegyzői munkadíjat és a költségtérítést (ha azt a fél addig nem fizette meg), valamint szakértői díj költségeinek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget helyezze bizalmi őrzésbe. A szakértő kirendelésének költségeit a kérelmező viseli, ideértve azt az esetet is, ha a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot nem tudta lefolytatni.

A kirendelésre kerülő szakértő személyéről – a fél meghallgatása nélkül – a közjegyző dönt. (A szakértő az Igazságügyi Szakértők Névjegyzékéből kerül kirendelésre.)

A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

gyik

Milyen formában és kinek kell megfizetni a szakértő munkadíját? Mennyibe kerül?

A kérelmező a szakértői díj fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a közjegyző bizalmi őrzéses számláján helyezi el, azt a szakértői vélemény elkészültét követően a szakértői díj- és költségjegyzék alapján a közjegyző utalja át a szakértő részére. Az igazságügyi szakértői díjszabásról jogszabály rendelkezik. Az eljárásban költségmentességnek és költségfeljegyzésnek nincs helye.

gyik

Mennyi idő alatt készül el a szakvélemény?

A szakértő a szakvéleményt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Élettársi nyilatkozatok nyilvántartásának (ÉNYNY) vezetése

gyik

Mit értünk élettársi kapcsolat alatt?

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, valamint érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

gyik

Miben különbözik a bejegyzett élettársi kapcsolat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő élettársi kapcsolattól?

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Bejegyzett élettársi kapcsolat tehát csak azonos neműek között állhat fenn, s az ilyen kapcsolat a törvényben meghatározott – a házassághoz hasonló – jogkövetkezményekkel jár. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincsenek a házassághoz hasonló jogkövetkezményei, s ilyen élettársi kapcsolatban mind azonos, mind különnemű párok élhetnek.

gyik

Mit jelent az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása?

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az erről szóló nyilatkozata az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szerepel. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, és a közjegyzők vezetik.

gyik

Mi a jelentősége az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának?

Jogos igényként merülhet fel az élettársi kapcsolatban élők között, hogy a később felmerülő körülmények megváltozására gondolva élettársi kapcsolatuk fennállásáról nyilatkozatot tehessenek.

Az élettársi nyilatkozat megtételének a lehetőségével az állam biztosítja az élettársi kapcsolatban élőknek, hogy közjegyző előtt a kapcsolatuk fennállásáról közösen nyilatkozatot tehessenek, ami az élettársi kapcsolat fennállását – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja.

Amennyiben az élettársi kapcsolat már nem áll fenn, elég az egyik félnek nyilatkoznia erről a közjegyző előtt, és az egyoldalú kérelme alapján kérni az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzését.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzés jelentősen megkönnyíti az élettársi kapcsolat bizonyítását. Ennek például azért lehet jelentősége, ugyanis az élettárs nem törvényes örökös, így valamelyik élettárs váratlan halála esetén – végrendelet hiányában – a túlélő élettárs nem örököl. Mindezek alapján egy tartós élettársi kapcsolat esetén is abba a helyzetbe kerülhet a túlélő élettárs, hogy a törvényes örökösökkel szemben kénytelen bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását és az ezzel kapcsolatos vagyoni igényei megalapozottságát (pl.: közösen szerzett ingatlanra vonatkozó tulajdonrész, bankszámla-követelés stb.).

gyik

Milyen feltételekkel jegyezhető be nyilatkozat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásba?

Az élettársi nyilatkozat nyilvántartásba való felvételére irányuló eljárás a nagykorú élettársak közös kérelmére indul. Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

A közjegyző előtt a kérelmezőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek.

A nyilatkozat tényét a közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett informatikai adatbázisba, amely bejegyzés létrehoz egy megdönthető vélelmet. A közjegyző az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésről végzést hoz, melynek ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének. Az eljárásban bizonyításnak helye nincs.

A Nyilvántartás kizárólag a bejegyzés napjától kezdődően fogja bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását, visszamenőleges hatályú nyilatkozat megtételére nincsen lehetőség. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása az adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.

gyik

Mi történik, ha az élettársi kapcsolat megszakad?

Az élettársi kapcsolat megszakadása esetén bármelyik fél egyoldalú nyilatkozattal kérelmezheti a közjegyzőtől azon nyilatkozat nyilvántartásba vételét, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel. Ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti.

gyik

Hogyan lehet igényelni tanúsítványt a nyilvántartásban szereplő adatokról?

A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve az élettársi nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy az élettársi nyilvántartásban nem szerepel.