Gyakori kérdések

Szerződések, nyilatkozatok

Adásvételi szerződés
Ki végzi a földhivatali ügyintézést?

A közjegyző az, aki az eljáró földhivatalt az adásvételi szerződésen alapuló jogok nyilvántartásokba történő bejegyzése érdekében megkeresi.

Milyen esetben indítható végrehajtás?

Ha az egyik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, így például a vételár határidőben történő megfizetését, vagy a felek nem számolnak el a foglalóval vagy a kötbérrel.

Milyen dokumentumokat hozzon magával?
  • a szerződő felek személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, ingatlant érintő esetben adókártyája,
  • cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
  • önkormányzat, alapítvány stb. esetében azok az okiratok, amelyek igazolják ezek létezését és az eljáró személy képviseleti jogát,
  • ingatlan adásvétel estében további adatok és körülmények:
    • az ingatlan helyrajzi száma,
    • az ingatlan vételára (több ingatlan esetében külön-külön meghatározva),
    • a vételár kifizetésének módja (készpénz vagy átutalás, átutalás esetén számlaszám; saját erő vagy banki hitel, utóbbi esetben a hitelező által előírt követelményekre vonatkozó leírás vagy a hitelező elérhetősége)
    • a vételár kifizetésének határideje (egy összegben vagy több részletben, pontos dátumok megadása szükséges).
Ajándékozási szerződés
Kell-e ajándék után illetéket fizetni?

Igen, a megajándékozottnak ajándékozási illetéket kell fizetnie, kivéve, ha az ajándékozó a megajándékozott egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), házastársa vagy testvére.

Azokat az egyéb speciális eseteket, melyek mentesek az ajándékozási illeték megfizetése alól, az illetékekről szóló törvény 17. §-a tartalmazza. Minden más esetben azonban az ajándékozás illetékfizetési kötelezettséget von maga után. Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék tiszta értékének 18 százaléka. Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az illeték mértéke 9 százalék.

A szerződéskötés után az ajándékozó megtagadhatja-e a szerződésben foglaltakat?

Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó csak abban az esetben tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé nem várható el.

Milyen dokumentumokat hozzon magával?
  • a szerződő felek személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, ingatlant érintő esetben adókártyája,
  • a szerződéssel érintett ingatlan helyrajzi száma,
  • a szerződéssel érintett ingóság beazonosításához szükséges adatok (pl. alvázszám, lajstromszám, számlaszám stb.).
Bérleti szerződés
Milyen előnyökkel jár bérbeadóként a közokiratba foglalt szerződés?

A közokirat, melyet a közjegyző készít, különleges bizonyító erővel bír. Abban az esetben, ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, illetve nem lesz hajlandó a szerződés megszűnésekor kiköltözni a bérleményből, akkor bérbeadóként nem kell bírósághoz fordulnia, elegendő a közjegyzői okirat alapján végrehajtási eljárást indítania a közjegyzői okiratot szerkesztő közjegyző előtt.

Milyen esetben indítható végrehajtás?

Ha valamelyik szerződő fél nem teljesíti a bérleti szerződésben vállalt feltételeket, közvetlenül is végrehajtás indítható valamely fél által vállalt kötelezettségek mentén.

Milyen dokumentumok szükségesek a szerződéskötéshez?
  • a szerződő felek személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
  • ingatlan bérlete esetén helyrajzi szám,
  • ingóság bérlete esetén a beazonosításhoz szükséges adatok (pl. alvázszám, lajstromszám stb.).
Kiköltözési nyilatkozat
Mit jelent pontosan a kiköltözési nyilatkozat?

Plusz garanciát a bérbeadónak/vevőnek arra nézve, hogy a szerződés lejártát követően a bérlő/eladó kiköltözik az ingatlanból.

Milyen feltételekkel készíthető kiköltözési nyilatkozat?

A kiköltözési nyilatkozat elkészítésének előfeltétele a felek által előzetesen már aláírt bérleti vagy más jogügyletet (pl. adásvételt) tartalmazó szerződés.

Milyen dokumentumokat hozzon magával?
  • a nyilatkozó személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
  • az aláírt, eredeti magánokirat bemutatása, amely jogügylet alapján a nyilatkozó a kiköltözési nyilatkozatot teszi (pl.: bérleti szerződés, adásvételi szerződés stb.).
Kölcsönszerződés, tartozáselismerés
Mire terjed ki a tartozáselismerés?

A kölcsönszerződésben foglaltakra. Az adós tartozáselismerésével írásban megerősíti azt, amit a kölcsönszerződésben már kötelezettségként vállalt.

Milyen feltételekkel indítható meg a kölcsönszerződés végrehajtása?

Ha a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalták, akkor a törvényi feltételek fennállása esetén megindítható a végrehajtás – például, ha az adós nem fizet a megadott határidőben.

Milyen dokumentumok szükségesek a tartozáselismerő nyilatkozattételhez?

A nyilatkozattevő személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája.

Milyen dokumentumok szükségesek a kölcsönszerződéshez?

A szerződő felek személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája.

Házassági és élettársi vagyonjogi szerződés
Meg kell jelennie mindkét félnek személyesen ahhoz, hogy a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyezzék a felek által kötött vagyonjogi szerződést?

A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése – továbbá a szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése – iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő, tehát mindkettőjüknek meg kell jelenni a közjegyző előtt.

Mi a célja a Házassági és élettársi vagyonjogi szerződésnek?

A házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel a házastársak, illetve az élettársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek.

Milyen esetekben jegyzi be a közjegyző a vagyonjogi szerződést?
  • ha a vagyonjogi szerződést ő maga készítette, és a szerződés közokiratba foglalásával egyidejűleg kérik a felek a bejegyzést,
  • ha a saját maga által korábban készített vagy más közjegyző által korábban közokiratba foglalt vagyonjogi szerződés, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagyonjogi szerződés bejegyzését kérik a felek.
Hogyan lehet előterjeszteni vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet?

A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő.

A bejegyzés iránti kérelemhez mely iratok csatolására van szükség?

A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.

Meghatalmazás
Mikor van szükség meghatalmazás készíttetésére?

Amikor a fél nem tud, vagy nem akar személyesen eljárni. Ilyenkor meghatalmazást ad egy arra kijelölt személynek, hogy helyette és nevében eljárjon, őt és érdekeit képviselje.

Meddig érvényes egy meghatalmazás?

A meghatalmazás főszabály szerint visszavonásig érvényes.

Milyen dokumentumok szükségesek meghatalmazás elkészítéséhez?
  • a meghatalmazó és a meghatalmazott személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, ingatlant érintő esetben adókártyája,
  • cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
  • ingatlanra vonatkozó meghatalmazás esetén az ingatlan pontos helyrajzi száma, amely alapján a közjegyző a tulajdoni lapot lekérdezheti,
  • azon ügyek konkrét meghatározása, amelyekre a meghatalmazás kiterjed (pl.: pénzintézetek, földhivatalok, önkormányzatok, közüzemi szolgáltatók, telefontársaságok, Magyar Posta, NAV előtti eljárás stb.).
Hitelbiztosítéki nyilatkozat és nyilvántartás
Mennyibe kerül az azonossági nyilatkozat elkészítése?

Az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért a közjegyző részére munkadíj és költségtérítés fejében 5.000 Ft-ot kell fizetniÁllandó képviselőként való regisztrációért a közjegyző részére minden megkezdett óra után 6.000 Ft-ot, de összesen legfeljebb 18.000 Ft-ot kell fizetni.

Mennyibe kerül a hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele?

A hitelbiztosítéki nyilatkozat közjegyző általi rögzítéséért – nyilatkozatonként – a közjegyző részére munkadíj és költségtérítés fejében minden megkezdett óra után 6.000 Ft-ot, de legfeljebb 18.000 Ft-ot kell fizetni.

Továbbá (függetlenül a nyilatkozat megtételének módjától) a hitelbiztosítéki nyilatkozat tételéért a MOKK részére 7.000 Ft-ot kell költségtérítésként fizetni, amely tartalmazza a hitelbiztosítéki nyilatkozathoz hozzájáruló vagy a hitelbiztosítéki bejegyzés fenntartására irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat költségtérítését is.

Hogyan férhet hozzá a nyilvántartáshoz a felhasználó jogutódja/örököse?

A regisztrált felhasználó halála, illetve megszűnése esetén a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának a nyilvántartásban való átvezetéséről a közjegyző határoz kérelemre, nemperes eljárásban. Ha a regisztrált felhasználó személye nem halál, illetve megszűnés folytán változik meg, a változást a regisztrált felhasználók a hitelbiztosítéki rendszer útján módosító nyilatkozattal tudják átvezetni.

A nyilvántartásból miképpen lehet adatot lekérdezni?

A hitelbiztosítéki nyilvántartás nyilvános, tartalmát az interneten bárki ingyen, személyazonosítás nélkül megtekintheti. Keresni a kötelezett személye szerint, a bejegyzés nyilvántartási azonosítója, valamint a bejegyzéssel érintett gépjármű alvázszáma alapján, továbbá 2015. március 15-től a vagyontárgy öt azonosító adata alapján lehet (alvázszám, illetve öt azonosító alapján abban az esetben, ha a bejegyzésben a vagyontárgy ilyen módon került megjelölésre a hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló felületén).

Hitelesítés

Aláíráshitelesítés
Mikor van szükség aláírás hitelesítésre?

Ha az aláírás valódiságának tekintetében további biztosítékra van szükség. Erre különösen olyankor lehet szükség, amikor például kárunk keletkezhet abból, ha egy aláírást az aláíró utóbb letagad.

Mire terjed ki az aláírás hitelesítés?

A közjegyző kizárólag azt hitelesíti, hogy az előtte személyesen megjelenő ügyfél látta el saját aláírásával a dokumentumot, vagy az okiraton levő aláírást a sajátjának ismeri el.

Milyen dokumentumokat hozzon magával aláírás-hitelesítéséhez?
  • a dokumentumot, amit a közjegyző előtt alá kíván írni (annyi példányban, amennyire szüksége van),
  • személyi igazolványt/vezetői engedélyt/útlevelet és lakcímkártyát (a központi nyilvántartásból való lekérdezésük díjmentes),
  • amennyiben csak külföldi saját kezű aláírással és fényképpel ellátott igazolvánnyal, illetve útlevéllel rendelkezik, úgy ezeknek az okmányoknak a központi nyilvántartásból való lekérdezése térítésköteles,
  • amennyiben cég nevében szeretne aláírni, úgy szükség van cégjegyzékszámra vagy adószámra, illetve 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatra vagy létesítő okiratra,
  • civil szervezet, egyéb jogi személy esetében azokra az okiratokra, amelyek igazolják ezek létezését és a képviselő képviseleti jogosultságát.
Aláírási címpéldány
Mire szolgál az aláírási címpéldány?

Az aláírási címpéldány a cégeket képviselő tisztségviselők aláírásképének azonosítására szolgál.

Mit igazol az aláírási címpéldány?

Az aláírási címpéldány a cégjegyzésre jogosult személy névaláírásának vagy kézjegyének valódiságát tanúsítja.

Milyen dokumentumokat hozzon magával aláírási címpéldány készítéséhez?
  • személyi igazolványt/vezetői engedélyt/útlevelet és lakcímkártyát (külföldi állampolgár esetén saját kezű aláírással és fényképpel ellátott igazolványt) (a központi nyilvántartásból való lekérdezésük díjmentes, kivéve a külföldi okmány lekérdezése, mely díjköteles),
  • cégjegyzékszámot vagy adószámot, illetve 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot vagy létesítő okiratot.
  • civil szervezet, egyéb jogi személy esetében azokra az okiratokra van szükség, amelyek igazolják ezek létezését és a képviselő képviseleti jogosultságát,
  • egyéni vállalkozó esetén egyéni vállalkozói igazolványt.
Hiteles fordítás készítése
Milyen dokumentumokról lehet hiteles fordítást készíttetni?

A közjegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben keletkezett okiratokról készíthető hiteles fordítás.

Milyen nyelven készíthető hiteles fordítás?

Irodánkban angol és német nyelven van lehetőség hiteles fordítás készítésére.

Milyen dokumentumok szükségesek a hiteles fordítás készítéséhez?
  • az ügyfél személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • az eredeti közjegyzői okirat, amelyről a hitelesítés fordítást kérik.
Másolathitelesítés
Mit tanúsít a másolathitelesítés?

Azt, hogy a másolat a közjegyző előtt felmutatott eredeti okirattal mindenben megegyezik.

Ki járhat el másolathitelesítéssel kapcsolatban?

A másolathitelesítés során bárki eljárhat, tehát az eljárása során a közjegyző nem vizsgálja, hogy kinek van szüksége a hiteles másolatra.

Otthon is lefénymásolhatom az iratot, amire „pecsétet” kérek?

Nem. A közjegyző azt tanúsítja, hogy az eredeti okiratról ő maga készített másolatot, így az mindenben megegyezik az eredeti dokumentummal. Ennélfogva máshonnan hozott okirat fénymásolatot nem áll módunkban hitelesíteni.

Milyen dokumentumok szükségesek a hiteles másolat készítéséhez?
  • az ügyfél személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • az EREDETI dokumentum, amelyről a másolat hitelesítését kérik (eredetinek minősül minden olyan dokumentum, melyen eredeti aláírás, pecsét vagy bélyegzőlenyomat, vagy más eredeti megjelölés szerepel).
Közhiteles nyilvántartás tartalmának tanúsítása
Milyen közhiteles nyilvántartások tartalmát tanúsíthatja közjegyző?
  • az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvántartásból történő adatlehívás
  • TAKARNET számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott bejegyzéseket tartalmazó hiteles teljes vagy szemle tulajdoni lap lekérés
  • a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásból történő adatlehívás
  • Civil Szervezetek Névjegyzékéből történő adatlehívás
Okirat felmutatása időpontjának tanúsítása
Hogyan tanúsítja a közjegyző az okirat felmutatásának időpontját?

Okirat felmutatásának időpontját a közjegyző úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját – kívánságára óráját is – feljegyzi az okiratra.

Tanácskozás és az azon hozott határozat tanúsítása
Mit tanúsíthat a közjegyző testületi ülésen való részvétel során?

A közjegyző jegyzőkönyvbe foglaltan tanúsíthatja a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat.

Egyéb jogi jelentőségű tények és körülmények tanúsítása
Mikor lehet helye egyéb jogi jelentőségű tény és körülmény tanúsításának?

Egyéb tények és körülmények, különösen versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyző akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le. Így például:

  • pályázatbontásról,
  • peren kívüli eskü megtételéről,
  • értékpapír fizikai megsemmisítéséről,
  • sorsolásról,
  • üzletrész árverésről,
  • árverésről,
  • bármilyen jogi jelentőségű tényről (pl. rövid szöveges üzenet (sms), weblapok tartalma, bérlemény birtokba vétele stb.).

Öröklés, hagyaték, végrendelet

Hagyatéki eljárás
A hagyatéki eljárás során mely esetekben jár el dr. Tóth Ádám közjegyző?

A hagyatéki eljárásra törvényben meghatározott illetékességi szabályok vonatkoznak. A hagyatéki eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye volt, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, mindezek hiányában pedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző. Azokon a településeken (kerületekben), ahol több közjegyző is működik, ott a haláleset időpontja (hónapja) határozza meg az eljáró közjegyző személyét.

Tekintettel arra, hogy Budapest IX. kerületében több közjegyző is tevékenykedik, irodánk hagyatéki illetékessége a ferencvárosi illetőségű március, és szeptember hónapban elhunyt polgárok hagyatékaira terjed ki.

Akkor is örökölnöm kell, ha nem szeretnék?

Nem. A hagyatéki tárgyaláson az örökös személyesen, vagy meghatalmazottja útján jognyilatkozatot tehet, amellyel az öröklést visszautasítja, vagy az elfogadott örökséget valamelyik örököstársára átruházza, vagy pedig a törvényes öröklési rendnek, vagy az örökhagyó végakaratának megfelelően elfogadhatja a hagyatékot.

Visszautasíthatom-e az örökséget valaki más javára?

Nem, az örökséget csakis teljes egészében lehet visszautasítani, részleges visszautasítás nem mMíg az örökhagyóval kötött lemondási szerződés keretében lehetséges, hogy az örökös valaki javára mondjon le az örökrészéről, az öröklés megnyílása után (azaz az örökhagyó halálát követően) már csak az örökség visszautasítására van lehetőség, azonban az örökös itt már nem dönthet arról, hogy kinek a javára kívánja juttatni a részét.

Honnan tudják meg a hagyatéki eljárásban érdekeltek a halálom után, hogy készítettem-e végrendeletet?

A közjegyzőnél készített vagy letétbe tett végrendelet/végintézkedés ténye – csak a tény és nem a tartalom – bejegyzésre kerül a Végintézkedések Országos Nyilvántartásába. A hagyatéki eljárás során az eljáró közjegyző hivatalból megkeresi ezt a nyilvántartást.

Az örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon, azonban öröklésre jogosultságomat mégis szeretném igazolni. Mi a teendő ebben az esetben?

Ha ugyan az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, de az öröklési rend igazolása valakinek a jogos érdeke (például életbiztosítás kedvezményezettje), öröklési bizonyítvány kiállítása kérhető.

Végrendelet készítése
Meg kell-e személyesen jelenni a közjegyzőnél?

Igen, végrendelkezni csak személyesen lehet. A végrendeletnek három formája van: a közvégrendelet, az írásbeli magánvégrendelet és a szóbeli végrendelet (Szóbeli végrendelet tételének azonban csak a törvény által külön meghatározott kivételes esetében van helye.).

Milyen dokumentumok szükségesek a végrendelet elkészítéséhez?
  • a végrendelkező személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • ingatlan vagyontárgy esetén helyrajzi szám, vagy a beazonosításhoz szükséges egyéb adatok (a tulajdoni lap lekérdezéséhez),
  • ingó vagyontárgy esetén a beazonosításhoz szükséges adatok (pl. alvázszám, lajstromszám, számlaszám stb.).
Végrendelet letétbe helyezése
Megváltoztathatom-e a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában elhelyezett végrendeletemet?

Igen, minden további nélkül. Az örökhagyó bármikor módosíthatja, visszavonhatja, illetve újat is készíthet.

Ki mikor szerezhet tudomást a Végrendeletek Országos Nyilvántartásba bejegyzett végintézkedésről?

Igen, minden további nélkül. Az örökhagyó bármikor módosíthatja, visszavonhatja, illetve újat is készíthet.

Milyen dokumentumok szükségesek a végrendelet letétbe helyezéséhez?
  • a végrendelkező személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • a letétbe helyezett végrendelet eredeti példánya.

Családi ügyek

Élettársak nyilatkozatának közjegyzői okiratba foglalása
Mit értünk élettársi kapcsolat alatt?

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, valamint érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Miben különbözik a bejegyzett élettársi kapcsolat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő élettársi kapcsolattól?

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Bejegyzett élettársi kapcsolat tehát csak azonos neműek között állhat fenn, s az ilyen kapcsolat a törvényben meghatározott – a házassághoz hasonló – jogkövetkezményekkel jár. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincsenek a házassághoz hasonló jogkövetkezményei, s ilyen élettársi kapcsolatban mind azonos, mind különnemű párok élhetnek.

Mit jelent az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása?

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az erről szóló nyilatkozata az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szerepel. Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartását törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti, és a közjegyzők vezetik.

Mi a jelentősége az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának?

Jogos igényként merülhet fel az élettársi kapcsolatban élők között, hogy a később felmerülő körülmények megváltozására gondolva élettársi kapcsolatuk fennállásáról nyilatkozatot tehessenek.

Az élettársi nyilatkozat megtételének a lehetőségével az állam biztosítja az élettársi kapcsolatban élőknek, hogy közjegyző előtt a kapcsolatuk fennállásáról közösen nyilatkozatot tehessenek, ami az élettársi kapcsolat fennállását – az ellenkező bizonyításáig – közhitelesen tanúsítja.

Amennyiben az élettársi kapcsolat már nem áll fenn, elég az egyik félnek nyilatkoznia erről a közjegyző előtt, és az egyoldalú kérelme alapján kérni az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzését.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába való bejegyzés jelentősen megkönnyíti az élettársi kapcsolat bizonyítását. Ennek például azért lehet jelentősége, ugyanis az élettárs nem törvényes örökös, így valamelyik élettárs váratlan halála esetén – végrendelet hiányában – a túlélő élettárs nem örököl. Mindezek alapján egy tartós élettársi kapcsolat esetén is abba a helyzetbe kerülhet a túlélő élettárs, hogy a törvényes örökösökkel szemben kénytelen bizonyítani az élettársi kapcsolat fennállását és az ezzel kapcsolatos vagyoni igényei megalapozottságát (pl.: közösen szerzett ingatlanra vonatkozó tulajdonrész, bankszámla-követelés stb.).

Milyen dokumentumok szükségesek a nyilvántartásba vételhez?
  • a nyilatkozók személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája.
Bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése
Mikor jön létre a bejegyzett élettársi kapcsolat?

Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

Milyen feltételekkel szüntethető meg az bejegyzett élettársi kapcsolat?

A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha

  • azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,
  • egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és
  • a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével – a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.
Házassági és élettársi vagyonjogi szerződés
Meg kell jelennie mindkét félnek személyesen ahhoz, hogy a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába bejegyezzék a felek által kötött vagyonjogi szerződést?

A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése – továbbá a szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése – iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő, tehát mindkettőjüknek meg kell jelenni a közjegyző előtt.

Mi a célja a Házassági és élettársi vagyonjogi szerződésnek?

A házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződéssel a házastársak, illetve az élettársak saját akaratuknak megfelelően rendezhetik egymás közötti vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek.

Milyen esetekben jegyzi be a közjegyző a vagyonjogi szerződést?
  • ha a vagyonjogi szerződést ő maga készítette, és a szerződés közokiratba foglalásával egyidejűleg kérik a felek a bejegyzést,
  • ha a saját maga által korábban készített vagy más közjegyző által korábban közokiratba foglalt vagyonjogi szerződés, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagyonjogi szerződés bejegyzését kérik a felek.
Hogyan lehet előterjeszteni vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet?

A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen, közösen terjeszthetik elő.

A bejegyzés iránti kérelemhez mely iratok csatolására van szükség?

A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.

Tartozás, végrehajtás

Közjegyző előtti egyezségi eljárás
Mikor van helye az eljárás lefolytatásának?

Közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel, illetve székhellyel. Alapvetően vagyonjogi ügyekben van lehetőség az eljárásra, abban az esetben, ha az eljárás tárgyáról a felek szabadon rendelkezhetnek. A közjegyzőtől csak a keresetindítást megelőzően, a keresetlevél előterjesztéséig lehet kérni az egyezségi kísérletre történő idézést.

Mikor nincs helye?

Nincs helye az eljárásnak:

  • szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
  • a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában,
  • a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
  • a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
  • a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
  • a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben,
  • a végrehajtási perre tartozó ügyben,
  • munkaügyi perre tartozó ügyben,
  • állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
  • olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot – ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat – kell alkalmazni.
Fizetési meghagyásos eljárás
Mi az a fizetési meghagyásos eljárás? Milyen követelések érvényesítésére szolgál?

A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás; a pénzkövetelések behajtásának gyors és hatékony eszköze. Ha valakinek tartoznak, akár néhány héten belül pénzéhez juthat ezzel az eljárással. Az „fmh” a fizetési meghagyás rövidítése, eljárási szabályait a 2009. évi L. törvény tartalmazza.

Kell-e bizonyítékot, szerződést csatolnom a fizetési meghagyás elindításához?

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem mellé nem kell (elektronikus iratbeadás esetén nem is lehet) bizonyítékot csatolni, azonban a jogosultnak az eljárás perré alakulása esetén a bírósághoz be kell nyújtania a bizonyítékokat, illetve az ügyre vonatkozó részletes tényállításait elő kell adnia.

Hogyan és mennyit kell fizetnem az eljárás lefolytatásáért?

Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3%-a, minimum 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint.

Ha az adós vagy kötelezett vitatja a tartozás tényét vagy összegét, és a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, ez az összeg levonható a peres eljárásért fizetendő illetékből.

Fizetési meghagyásos eljárásban használatos csekket bármelyik közjegyzői irodában lehet igényelni.

Mi történik, ha az adós vitatja a követelést, ezért ellentmondással él?

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul, és a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíróság előtt folytatódik.

Mikor indul meg az eljárás és mikor ér véget?

A közjegyző legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 naptári napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Innentől nincs más teendő, mint várni, hogy mit tesz a kötelezett. Amennyiben nem vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és kérelmezhető annak végrehajtása, ezáltal akár egy-másfél hónapon belül a pénzéhez juthat a jogosult. Ha viszont a kötelezett a fizetési meghagyással szemben ellentmondással él, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul. Ebben az esetben a jogosultnak be kell nyújtania a hatáskörrel rendelkező és illetékes bírósághoz az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, valamint meg kell fizetnie a peres eljárás illetékét.

Hogyan zajlik a fizetési meghagyás végrehajtása?

Ha a fizetési meghagyás (legalább részben) jogerőre emelkedett, akkor a jogosult kérheti annak a végrehajtását. A végrehajtás csak annál a közjegyzőnél kérhető, akinél jogerőre emelkedett a fizetési meghagyás. A fizetési meghagyás végrehajtását nem muszáj a teljes összegre kérni, annál kevesebbre is lehet, mint amennyire jogerőre emelkedett.

A végrehajtási kérelmet az erre szolgáló formanyomtatványon kell benyújtani, amelynek papíralapú változata szintén bármelyik közjegyzőtől igényelhető és letölthető a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról is (https://mokk.hu/ugyfeleknek/kerelmek.php).

Fontos tudni, hogy ha a fél jogi képviselővel jár el, és hiányos kérelmet terjeszt elő, azt hiánypótlásra visszaadni nem lehet, hanem vissza kell utasítani.

Európai fizetési meghagyásos eljárás
Mennyibe kerül és hogyan kell megfizetni az európai fizetési meghagyásos eljárás díját?

Ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének díját a közjegyző részére kell megfizetni. Az eljárási díj alapja az érvényesített követelés összegének 3%-a, de legalább 8.000 forint, legfeljebb pedig 300.000 forint. Továbbá a díj legalább annyiszor 1.600 forint, ahány érintett fél van az ügyben. A külföldi pénznemű főkövetelésnek a kérelembenyújtás napján érvényes jegybanki középárfolyamon számított forintértéke után kell a díjat megfizetni.

Bármelyik közjegyzőhöz fordulhatok, ha európai fizetési meghagyásos eljárást szeretnék indítani?

Igen. Az eljárás a magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző harminc napon belül megvizsgálja a kérelmet, és – amennyiben a kérelem az alaki követelményeknek megfelel – a kibocsátott európai fizetési meghagyást kézbesíti az adósnak.

Hogyan rendelhető el végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás végrehajtása??

Végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelése abban a tagállamban kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van. A végrehajtás elrendelésére annak a tagállamnak a jogszabályi előírásai vonatkoznak, amelyben az elrendelést kérik.

Ha a végrehajtást más tagállamban kéri (mert az adósnak ott van végrehajtható vagyona), akkor a Magyarországon kiállított formanyomtatvánnyal végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a többi tagállamban közvetlenül – azaz az európai fizetési meghagyás elismertetése nélkül – kérheti a végrehajtás elrendelését az ott erre hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságtól, bíróságtól.

Figyelemmel arra, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet alkalmazásában Dánia nem tekinthető tagállamnak, ha a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyást Dániában szeretné végrehajtani, ahhoz előbb a közjegyzőtől kérni kell a 2015. január 10-e előtt indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I. rendelet), a 2015. január 10-e után indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Brüsszel Ia. rendelet) szerinti tanúsítvány kiállítását, majd ezt követően kérhető Dániában a végrehajtás.

Hogyan és milyen dokumentumokkal indíthatom el az európai fizetési meghagyásos eljárást?

Az európai fizetési meghagyásos eljárás ugyanúgy kérelemre indul, mint a magyar eljárás, azzal a különbséggel, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás intézése kizárólag papíralapon történik. A kérelem bármelyik közjegyzői irodában benyújtható. A formanyomtatványok az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetők az Európai Igazságügyi Portál honlapján.

Végrehajtás elrendelése
Mikor rendeli el a végrehajtást a közjegyző általa szerkesztett okirat alapján?

A közjegyző végrehajtási záradékkal akkor láthatja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza (1) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló, vagy egyoldalú kötelezettségvállalást, (2) a jogosult és a kötelezett nevét, (3) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, (4) a teljesítés módját és határidejét, továbbá (5) a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és a követelés teljesítési határideje letelt.
Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. A közjegyző továbbá végrehajtási záradékkal látja el a zálogszerződésről szóló közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje letelt.
A közjegyző a végrehajthatási lapot akkor állíthatja ki, ha a végrehajtandó határozat (1) kötelezést (marasztalást) tartalmaz, (2) jogerős vagy előzetesen végrehajtható, (3) a teljesítési határidő letelt. Közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján akkor is végrehajtható okiratot lehet kiállítani, amennyiben a jóváhagyó végzést megfellebbezték.
A végrehajtási eljárás kérelemre indul, amelyet megtalál a MOKK weboldalán.

Mennyibe kerül a végrehajtás közjegyző általi elrendelése?

A végrehajtási kérelem előterjesztéséért a közjegyzőnek díjat kell fizetni, melynek mértéke
a) végrehajtás elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 150.000 Ft;
b) biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem esetén az ügyérték 1%-a, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 30.000 Ft;
c) ha az ügyérték nem állapítható meg, 5.000 Ft.
Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.
Zálogjog érvényesítésére vonatkozó végrehajtási kérelem esetén ehhez a zálogjoggal biztosított követelés – eljárás megindulásakor fennálló, járulékok nélkül számított – értékét, ha pedig a zálogtárgy értéke ennél kisebb, a zálogtárgy értékét kell figyelembe venni. Az ügyérték megállapításánál a Pp. 24. §-át megfelelően alkalmazni kell.
A díjat a végrehajtást kérő előlegezi és a végrehajtás elrendelése esetén az adós, minden más esetben a végrehajtást kérő viseli; azt végrehajtási költségként kell behajtani. A fizetési meghagyás végrehajtásának elrendeléséért járó díjról külön törvény rendelkezik.
Ha a végrehajtást kérő ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a fenti díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 5.000 Ft díjat kell adósonként megfizetni. A megfizetett összes díjat az adósokon egyenlő arányban kell behajtani.
A végrehajtás (biztosítási intézkedés) elrendeléséért további munkadíj, költségtérítés és illeték – ide nem értve a jogorvoslati eljárás illetékét – nem számítható fel.

Végrehajtás más Európai Uniós tagállamban
Minden Európai uniós tagállamban végrehajtható a jogerős fizetési meghagyás?

Amennyiben Ön európai fizetési meghagyásos eljárást indított adósával szemben és a közjegyző a meghagyást végrehajthatóvá nyilvánította, a végrehajtás abban a tagállamban kezdeményezhető, ahol az adósnak végrehajtás alá vonható vagyona van. A végrehajtásra annak a tagállamnak a jogszabályi előírásai vonatkoznak, amelyben azt kérik. Ha a végrehajtást más tagállamban kéri (mert az adósnak ott van végrehajtható vagyona), akkor a Magyarországon kiállított formanyomtatvánnyal végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a többi tagállamban közvetlenül – azaz az európai fizetési meghagyás elismertetése nélkül – kérheti a végrehajtás elrendelését az ott erre hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságtól, bíróságtól. Figyelemmel arra, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet alkalmazásában Dánia nem tekinthető tagállamnak, ha a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyást Dániában szeretné végrehajtani, ahhoz előbb a közjegyzőtől kérni kell a 2015. január 10-e előtt indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I. rendelet), a 2015. január 10-e után indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Brüsszel Ia. rendelet) szerinti tanúsítvány kiállítását, majd ezt követően kérhető Dániában a végrehajtás.

Hogyan rendelhető el végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás végrehajtása?

Végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelése abban a tagállamban kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van. A végrehajtás elrendelésére annak a tagállamnak a jogszabályi előírásai vonatkoznak, amelyben az elrendelést kérik. Ha a végrehajtást más tagállamban kéri (mert az adósnak ott van végrehajtható vagyona), akkor a Magyarországon kiállított formanyomtatvánnyal végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján a többi tagállamban közvetlenül – azaz az európai fizetési meghagyás elismertetése nélkül – kérheti a végrehajtás elrendelését az ott erre hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságtól, bíróságtól. Figyelemmel arra, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló rendelet alkalmazásában Dánia nem tekinthető tagállamnak, ha a végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyást Dániában szeretné végrehajtani, ahhoz előbb a közjegyzőtől kérni kell a 2015. január 10-e előtt indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 44/2001/EK tanácsi rendelet (Brüsszel I. rendelet), a 2015. január 10-e után indult európai fizetési meghagyásos eljárásban kiállított meghagyás esetén a 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Brüsszel Ia. rendelet) szerinti tanúsítvány kiállítását, majd ezt követően kérhető Dániában a végrehajtás.

Az európai fizetési meghagyás végrehajtásán kívül hogyan és mi alapján rendelhető el más tagállamban végrehajtás?

A magyar jogerős fizetési meghagyás és a közjegyzői okirat is végrehajtható más tagállamban. Ez esetben választhat:

  • kéri a magyar közjegyzőt, hogy nyilvánítsa a fizetési meghagyást, illetve közokiratot a 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint európai végrehajtható okirattá és állítson ki erről egy tanúsítványt, amely alapján más tagállamban kérhető közvetlenül a végrehajtás, vagy
  • 2015. január 10-e előtt indított eljárások esetén a Brüsszel I. rendelet, illetve 2015. január 10-én vagy azt követően indított eljárások esetén a Brüsszel Ia. rendelet szerinti tanúsítvány kiállítását kéri a fizetési meghagyás, illetve a közjegyzői közokirat tekintetében.
Mennyibe kerül a közjegyzői okirat európai végrehajtható okirattá nyilvánítása, illetve az ehhez kapcsolódó tanúsítvány kiállítása?

Az európai végrehajtható okirattá nyilvánítás, illetve a szükséges tanúsítvány kiállításának díja az ügyértékhez igazodik, a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály szerint. Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. Az eljárási díj – amely adott esetben az adósra hárítható – készpénzben, vagy olyan módon fizethető meg, amelyet a közjegyző elfogad.

Kölcsönszerződés, tartozáselismerés
Mire terjed ki a tartozáselismerés?

A kölcsönszerződésben foglaltakra. Az adós tartozáselismerésével írásban megerősíti azt, amit a kölcsönszerződésben már kötelezettségként vállalt.

Milyen feltételekkel indítható meg a kölcsönszerződés végrehajtása?

Ha a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalták, akkor a törvényi feltételek fennállása esetén megindítható a végrehajtás – például, ha az adós nem fizet a megadott határidőben.

Milyen dokumentumok szükségesek a kölcsönszerződéshez?

A szerződő felek személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája.

Milyen dokumentumok szükségesek a tartozáselismerő nyilatkozattételhez?

A nyilatkozattevő személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája, adókártyája.

Letétek őrzése

Közjegyzői letét (teljesítési letét)
Milyen előfeltételei vannak az eljárás lefolytatásának?

A kötelezett a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét bírósági, illetve közjegyzői letétbe helyezés útján is teljesítheti, ha

  • a jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani;
  • a jogosult a teljesítés helyén nem található;
  • a jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el; vagy
  • a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.
Okirat bizalmi őrzése
Mely okiratokat veheti a közjegyző bizalmi őrzésbe?

Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az ügyfelek bármely okirat tekintetében kérhetik, hogy a közjegyző azt vegye át tőlük megőrzés céljából.

Pénz, értékpapír, értéktárgy bizalmi őrzése
Milyen esetben kérhető a pénz, értékpapír, értéktárgy bizalmi őrzése?

Pénz, értéktárgy és közforgalomban levő értékpapír bizalmi őrzés céljából történő átvételére a közjegyző akkor jogosult, ha a fél közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben felkérte a közjegyzőt a felsorolt értékeknek a másik fél vagy a feleken kívül álló (harmadik) személy részére történő átadásával, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál való letétbe helyezésével.

Végrendelet letétbe helyezése
Megváltoztathatom-e a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában elhelyezett végrendeletemet?

Igen, minden további nélkül. Az örökhagyó bármikor módosíthatja, visszavonhatja, illetve újat is készíthet.

Ki mikor szerezhet tudomást a Végrendeletek Országos Nyilvántartásba bejegyzett végintézkedésről?

Igen, minden további nélkül. Az örökhagyó bármikor módosíthatja, visszavonhatja, illetve újat is készíthet.

Milyen dokumentumok szükségesek a végrendelet letétbe helyezéséhez?
  • a végrendelkező személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • a letétbe helyezett végrendelet eredeti példánya.

Bizonyítás, peres eljárás való felkészülés

Előzetes bizonyítás
Hogyan terjeszthető elő az eljárás lefolytatására irányuló kérelem?

Az előzetes bizonyítás, és igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló kérelmet előterjesztheti írásban, de jegyzőkönyvbe is mondhatja az illetékes közjegyzőnél.

Mikor van helye az eljárás lefolytatásának?

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris

Előzetes bizonyításra kerülhet sor, ha:

  • valószínűsíthető, hogy a bizonyítást később nem, vagy csak jelentős nehézséggel lehetne lefolytatni,
  • az hozzájárul az ügy ésszerű időn belül történő lefolytatásához, illetve befejezéséhez,
  • valamely dolog hiányáért a felet szavatosság terheli,
  • külön jogszabály megengedi, továbbá
  • a kérelmezőnek jogi érdeke fűződik a bizonyíték beszerzéséhez.

Az előzetes bizonyításnak a per megindulása előtt lehet helye, az eljárás keretében nemcsak szakértő kirendelését lehet kérni.

Mit kell a kérelmezőnek megjelölnie?

A kérelemnek tartalmaznia kell a bizonyítani kívánt tényeket és az arra vonatkozó bizonyítékokat, azokat a körülményeket, amelyek az előzetes bizonyítást indokolják, meghatározott esetben pedig az ellenfelet is meg kell jelölni. Bizonyos esetben más, érintett személy hozzájárulása nélkül nem folytatható le az eljárás, pl. ha orvosszakértői vizsgálatot kell rajta végezni. Az elrendelést elutasító határozat ellen a kérelmező fél fellebbezéssel élhet.

Melyik közjegyző illetékes az előzetes bizonyítási eljárás lefolytatására?

Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén van az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye/székhelye (belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármely közjegyző illetékes), vagy akinek az illetékességi területén található a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan vagy dolog.

Igazságügyi szakértő kirendelése
Melyik közjegyző illetékes az igazságügyi szakértő kirendelésére?

Az eljárásra az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén van az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye/székhelye (belföldi lakóhely, tartózkodási hely hiányában az eljárásra bármely közjegyző illetékes), vagy akinek az illetékességi területén található a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan vagy dolog.

Mikor van helye az eljárás lefolytatásának?

Főszabály szerint bármikor helye van, kivéve, ha az ügyben – a kérelmező által vagy ellene – polgári per vagy büntetőeljárás van folyamatban.

Hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A kérelmet írásban kell előterjeszteni vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe mondani.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

A közjegyző előtti szakértő kirendelésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
  • az eljárás lefolytatására irányuló kifejezett kérelmet,
  • rövid tényállást,
  • a kérelem előterjesztésének indokait, azokat a körülményeket, amelyeknek alapján igazságügyi szakértő kirendelésének van helye,
  • nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az ügyben per vagy büntetőeljárás nincs folyamatban,
  • a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
  • azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania,
  • az illetékes közjegyző megjelölését és a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat.

Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.

Mennyi idő alatt készül el a szakvélemény?

A szakértő a szakvéleményt a kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Értékpapír és okirat semmissé nyilvánítása
Milyen dokumentumok szükségesek az eljárás lefolytatásához?
  • a kérelmező személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
  • az értékpapír kiállítójának vagy kibocsátójának igazolása, vagy
  • az értékpapír lényeges adatainak megjelölése a beazonosíthatóság érdekében,
  • amennyiben rendelkezésre áll, az értékpapír fénymásolata.
Nyilatkozat vagy értesítés közlése
Mikor tanúsítja a közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közlését?

Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy annak elmaradása jogkövetkezménnyel járhat.

Okirat felmutatása időpontjának tanúsítása
Hogyan tanúsítja a közjegyző az okirat felmutatásának időpontját?

Okirat felmutatásának időpontját a közjegyző úgy tanúsítja, hogy a felmutató fél megnevezése mellett a felmutatás helyét, évét, hónapját, napját – kívánságára óráját is – feljegyzi az okiratra.

Tanácskozás és az azon hozott határozat tanúsítása
Mit tanúsíthat a közjegyző testületi ülésen való részvétel során?

A közjegyző jegyzőkönyvbe foglaltan tanúsíthatja a tanácskozás helyét és idejét, az azon hozott határozatokat és előterjesztett nyilatkozatokat.

Váltó- vagy csekkóvás
Mi történik a váltó- vagy csekkóvás felvételekor?

Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében hívja fel fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén a fizetésre kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt hitelesen írásban – az óvás felvételével – tanúsítja.

Egyéb jogi jelentőségű tények és körülmények tanúsítása
Mikor lehet helye egyéb jogi jelentőségű tény és körülmény tanúsításának?

Egyéb tények és körülmények, különösen versenytárgyalás, sorsolás tanúsítására a közjegyző akkor jogosult, ha ennek megtörténte vagy elmaradása jogkövetkezménnyel jár, és a tanúsítani kért eljárást a közjegyző jelenlétében folytatták le. Így például:

  • pályázatbontásról,
  • peren kívüli eskü megtételéről,
  • értékpapír fizikai megsemmisítéséről,
  • sorsolásról,
  • üzletrész árverésről,
  • árverésről,
  • bármilyen jogi jelentőségű tényről (pl. rövid szöveges üzenet (sms), weblapok tartalma, bérlemény birtokba vétele stb.).