A közjegyzőről

A közjegyzőt a törvény közhitelességgel ruházza fel, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtson. A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Tevékenységét tárgyilagosan, pártatlanul és a legteljesebb titoktartás mellett köteles gyakorolni.

A közjegyző olyan felkészült jogász szakember, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét. Az ország egész területén működő közjegyzői kar munkája során a függetlenség, pártatlanság, szakszerűség érvényesülése mellett a jogviták peren kívül történő elintézéséért tevékenykedik, mindezt a közjegyzői kar jelmondata is tükrözi: Jog vita nélkül.

A közjegyzői szolgálat

A közjegyzőt az igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. Minden közjegyző kötelezően rendelkezik tehát a hivatásához szükséges jogi ismeretekkel, eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható. Több érdekelt fél esetén a közjegyző egyik felet sem képviseli, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadójaként jár el, ugyanakkor még erre irányuló felkérés esetén sem nyújthat segítséget jogszabályba ütköző vagy tisztességtelen ügyletekben.

A közjegyző tehát olyan független és pártatlan hatósági személy, aki a jogszabályoknak megfelelően, az ügyfelek jogainak vitán felül álló érvényesítése érdekében fejti ki tevékenységét.

A közjegyzők működésének felügyelete

A közjegyzők tevékenységét az igazságügyi szervek, illetve igazgatási jogkörben eljárva a területi közjegyzői kamarák ellenőrzik. Ennek megfelelően, a közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli, melynek keretében elrendelheti a közjegyző tevékenységének kamarai vizsgálatát. A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a területi közjegyzői kamara elnökségének feladata.

Közhitelesség

Az állam főhatalmának egy részét a közjegyzőségre ruházta, amely a közjegyzői tevékenység vonatkozásában a valódiság fennállásának vélelmét jelenti, vagyis azt, hogy a közjegyzői tevékenység eredményét – például a közokirat vagy közhiteles nyilvántartás tartalmát – nem kell vizsgálni, meg lehet bízni a benne foglaltakban, valódinak kell elfogadni.

Teljes körű jogi szolgáltatás

A közjegyzői okiratba foglalt jognyilatkozatokkal vagy jogügyletekkel összefüggésben az esetek nagy részében a közjegyzőnek még további teendői is vannak, amennyiben az előtte kötött jogügyletek létrejöttéhez más szervek (földhivatal, cégbíróság, gyámhatóság és más közigazgatási hatóságok) eljárása is szükséges.

A közjegyzői szolgáltatás teljes körűsége tehát azt jelenti, hogy a közjegyző a hatósági eljárásokban is képviseli az ügyfelet, így elkerülhető a hosszas utánajárás, a fáradságos ügyintézés.

Titoktartás

Ami személyes, az egyúttal bizalmas is. A közjegyző az eljárásai során teljes körű titoktartás mellett gondoskodik arról, hogy ami személyes, az bizalmas maradjon.

A közjegyzőt és munkatársait az eljárás során tudomásukra jutott minden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A közjegyző az eljárása során tudomására jutott titkot – még a hatóságoknak is – alapvetően csak az ügyfelek hozzájárulásával szolgáltathatja ki.

Közreműködés megtagadása

A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködést megtagadja.

A törvény így garantálja azt, hogy a közjegyző kizárólag olyan jogügyletek esetén működjön közre, amelyek mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak.

A közjegyző által készített irat: közokirat

A közjegyzők legfontosabb feladatai közé tartozik a különböző szerződések (például kölcsön-, öröklési-, tartási-, házassági vagyonjogi-, ajándékozási-, adásvételi-, vagy éppen bérleti szerződések, stb.), továbbá a jognyilatkozatok (például végrendeletek, tartozáselismerő- és egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok, meghatalmazások stb.) közjegyzői okiratba foglalása. A közjegyzői okirat nem selejtezhető, így az nem is veszhet el.

A közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezett nem teljesít. Amennyiben a szerződéses partner nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, úgy a hosszadalmas bírósági eljárás helyett közvetlenül bírósági végrehajtás kezdeményezhető az okiratot készítő közjegyzőnél. A közjegyzői okirat így alkalmas arra, hogy a feleket szerződésszerű magatartásra kényszerítse a megállapodásukban foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával. A közokirattal tehát egy későbbi per kockázatát is kizárhatják a felek, ezzel pedig időt és pénzt takaríthatnak meg.

A közjegyzői okirat egyúttal különleges bizonyító erővel is bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. A közjegyzői okirat, mint közokirat teljes körűen bizonyítja a benne foglalt rendelkezéseket, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozatok megtételét, idejét és módját.

A közjegyzői okiratnak tehát különleges bizonyító ereje van arra nézve is, hogy a szerződéses nyilatkozatot az okiratban szereplő személy megtette, mégpedig akkor, ott és olyan módon, ahogyan az a közokiratban szerepel.