Ha két szerelmes egyetemista összeköltözik, akkor már élettársak vagy csak lakótársak? Közös vagyonnak számít-e a közös albérletbe vásárolt tévé? Ha összeházasodnak, számít, hogy előtte évekig együtt éltek? Mutatjuk a válaszokat és azt, hogyan előzhetők meg egyszerűen a későbbi viták.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy csak azáltal válnak egymás élettársaivá, ha ezt formálisan, a hatóságok előtt is hivatalossá teszik. Valójában az élettársi kapcsolat létrejön már akkor, ha egy pár érzelmi és gazdasági közösségben, közös háztartásban együtt él. További feltétel, hogy egyiküknek se álljon fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és nem állhatnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Jogilag tehát már egy együtt élő egyetemista pár is egymás élettársának számíthat, ami később a közös életükre is hatással lehet.

Ugyanakkor önmagában sem a gazdasági és érzelmi közösség, sem az együttélés nem elég ahhoz, hogy a pár tagjai egymás élettársának számítsanak, mert ezeknek a feltételeknek egyszerre kell teljesülniük. A bírói gyakorlat általában akkor ismeri el a kapcsolatot élettársinak, ha a bevételeiket közösnek tekintik, abból közös céllal vásárolják a vagyontárgyaikat – például egy plazmatévét a közös nappaliba –, és terveik vannak a közös jövőről. Ha külön kasszán vannak, közös gazdasági tervek nélkül, akkor nem élettársak, ahogy akkor sem, ha csak azért bútoroztak össze, mert egyedül egyikük sem tudna egy albérletet fenntartani. Ilyen közös gazdasági terv lehet például, ha együtt spórolnak a jövő évi nyaralásra, közösen vásárolnak egy autót, vagy együtt vesznek fel hitelt a fürdőszoba felújítására, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a lakás.

Mi a közös, ha összeköltözünk?

Fontos tudniuk, hogy az élettársak együttélésük alatt – hacsak nem kötnek ettől eltérő élettársi vagyonjogi szerződést – végig önálló vagyonszerzők maradnak, ami azt jelenti, hogy alapesetben, a házastársakkal ellentétben nem keletkezik közös vagyonuk. Ha a fiú vesz egy új hűtőszekrényt a közös konyhájukba, az végig az övé marad, ahogy ő sem kártyázhatja el saját vagyonaként egy görbe szombat estén a lány által vásárolt, de közösen használt tabletet. Hogyha szétválnak, a házaspárokkal ellentétben nem fele-fele alapon osztozkodnak, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a másiknál jelentkező vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.

Ha a pár hosszabb távon együtt marad, és az egyikük munkába áll vagy önálló vállalkozásba kezd, érdemes tisztázniuk a vagyoni viszonyaikat, így biztosan nem fajul hosszas és kellemetlen pereskedéssé később egy esetleges szakítás. Ha élettársi vagyonjogi szerződést kötnek, a dokumentumban tisztázhatják a felmerülő kérdéseket, hogy ki mit hozott a kapcsolatba, és szétválás esetén mire tart igényt, illetve hogyan keletkezik közös vagyonuk. A szerződés akkor lesz érvényes, ha közjegyző által közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.

Amennyiben a szerelmesek a házasság mellet döntenek, és előtte már élettársként együtt éltek, akkor változik a helyzet. Ilyenkor nemcsak a házasság, hanem az élettársi életközösség kezdetétől számítanak közös vagyonszerzőnek, ezért visszamenőleg is keletkezhet közös vagyonuk. Ugyanakkor a házastársaknak is lehetőségük van arra, hogy házassági vagyonjogi szerződéssel rendezzék viszonyukat.

Házassági vagyonjogi szerződésben főszabály szerint nem csak arról egyezhetnek meg, hogy ki milyen különvagyont hozott a házasságba, és mire tart igényt válás esetén – ez önmagában még nem is minősülne házassági vagyonjogi szerződésnek –, de kellemetlen meglepetésektől is megkímélhetik a párjukat. A házaspároknak ugyanis nem csak a bevételeik, de a tartozásaik is közösek, ezért a házastárson is behajthatják, ha a párja nem törlesztett hitelét vagy a csődbe ment vállalkozása után maradt tartozásokat. A szerződésben viszont tisztázhatják, egyikük jövőbeli tartozása nem érintheti a másikuk vagyonát, így azt biztonságban tudhatják.

Forrás: Közjegyzőtkeresek.hu