Fizetési meghagyást kaptam egy közjegyzőtől egy régi mobilszámla miatt, amit időközben már befizettem. Mégis mi köze ennek a közjegyzőhöz, miért ő küldte a meghagyást? Kinek kell válaszolnom, ha nem értek egyet a tartozással?

A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt pénztartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy károkozás esetén a kártérítés érvényesítésében nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Ez egy egyszerűsített eljárás, amit azért hoztak létre, hogy ha valakinek kisebb összeggel tartoznak, ne kelljen évekig bíróságra járnia, hogy hozzájuthasson a jogos pénzköveteléséhez. Szemben a pereskedéssel, ezzel a jogi eljárással már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, legalább az adós nevét, címét, a követelt összeget és egyéb adatait kell tudni hozzá. Bizonyítékot, például számlákat vagy kölcsönszerződést nem szükséges, sőt nem is lehet csatolni a kérelemhez.

Mi a szerepe ebben a közjegyzőnek?

A fizetési meghagyást nem közvetlenül az küldi, akinek tartoznak, hanem a közjegyzők jogosultak ilyet kibocsátani. A levelet a közjegyző postázza, de a kérelmet az eljárás kezdeményezője tölti ki, az adatok helyességéért is ő felel. Jó tudni, hogy a közjegyzőnek se jogi, se technikai lehetősége nincs arra, hogy ellenőrizze, a kérelmező például jó címet írt-e a dokumentumra. Köteles a kérelem alapján kibocsátani a fizetési meghagyást, nem mérlegelheti és nem vizsgálhatja azt sem, hogy valóban jogos-e a követelés. Ha a kérelem formailag megfelel a követelményeknek, automatikusan kibocsátja a fizetési meghagyást.

Mi a teendő, ha fizetési meghagyást hoz a postás?

A legfontosabb, hogy semmiképp sem szabad félvállról venni, ha fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek velünk szemben. Még akkor sem, ha időközben már rendeztük a tartozást, vagy nem is tartozunk senkinek.  A fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül mondhatunk ellent a követelésnek. Ha ezt nem tesszük meg, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a kezdeményező kérésére a közjegyző elrendelheti a végrehajtást. Fontos, hogy az ellentmondást minden esetben annak a közjegyzőnek kell címezni, akitől a fizetési meghagyást kaptuk. Ilyenkor az eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik. A bíróságnak pedig a közjegyzővel ellentétben már minden jogi lehetősége megvan arra, hogy érdemben megvizsgálja az esetet, például, hogy tényleg tartozunk-e annak, aki az eljárást kezdeményezte.

Ha viszont valóban jogos a követelés, de nem tudjuk kifizetni, időhúzás helyett érdemesebb a közjegyzőtől részletfizetést vagy fizetésre halasztást kérni. A tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendeznünk kell. Emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnünk, ha elveszítjük a pert.

Még a végrehajtásból is van visszaút

Mivel a közjegyző nem tudja leellenőrizni, hogy az eljárás kezdeményezője jó címet adott-e meg, előfordulhat, hogy valaki csak akkor értesül a fizetési meghagyásról, amikor az már jogerőre emelkedett. Ha az eljárás végrehajtási szakaszba lép, a végrehajtónak már minden technikai és jogi eszköze megvan arra, hogy megtalálja a fizetési meghagyás címzettjét, megkeresse a legfrissebb lakcímét a nyilvántartásokban. Ezért különösen fontos, hogy mindig értesítsük a szolgáltatóinkat, ha elköltözünk vagy megváltozik az elérhetőségünk.

Ha az adós igazolni tudja, hogy alapos indoka van, miért nem tudta átvenni a fizetési meghagyást – például kórházban kezelték, külföldön volt munkaügyben vagy mert nem az a lakcíme, ahova küldték –, akkor benyújthat kézbesítési kifogást a kézbesítési fikció beálltáról a kézbesítésről történő tudomásszerzést követő 15 napon belül az eljáró vagy eljárt közjegyzőnél. Ha a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellene, akkor az eljárásról történő tudomásszerzésétől számított 15 napon belül teheti meg ezt.

A kibocsátott fizetési meghagyás minden fontos információt tartalmaz, de ha valamiben bizonytalanok vagyunk vagy kérdésünk van, felhívhatjuk tájékoztatásért a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzői irodát. Ha pedig nem tudunk vagy nem akarunk a saját ügyünkben eljárni, meghatalmazhatunk rá egy ügyvédet vagy ügyvédi irodát.

Ha jogi kérdése van, vagy segítségre van szüksége, vegye fel velünk bátran a kapcsolatot.

Forrás: Közjegyzőtkeresek.hu