Az esküvőnk után a feleségem kapott egy telket a szüleitől, erre építettük fel a családi házunkat. Házassági vagyonjogi szerződést nem írtunk, mert nem gondoltuk, hogy a kapcsolatunk véget érhet. Amikor elváltunk, nem akartam elhinni, hogy a közösen felépített ház teljes egészében az övé lett. Hogyan lehetséges ez?

Mindazok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a házasságkötés előtt szereztek, a különvagyonukat képezik, míg – ha házassági vagyonjogi szerződés másképpen nem szabályozza – a házasság alatt közösen szerzett javak, például az együtt vásárolt ingatlan, autó és a bevételek is közös vagyonnak számítanak, amin például váláskor fele-fele arányban kell osztozniuk.

Ha például a férj a házasságkötés előtt vásárolt lakását az esküvő után eladja, és másikat vesz helyette, az továbbra is a különvagyona lesz, viszont az ingatlan bérbeadásából származó bevétel fele már közös vagyonnak minősül.

Válás esetén a fele-fele arányú megosztás alól kivételt képeznek az ajándékba kapott vagyontárgyak, amelyek a házassági vagyonközösség ellenére sem számítanak közös vagyonnak. Mivel a feleség a telket ajándékba kapta a szüleitől, és nem vásárolta, nem lett közös a férjével.

Kié a közösen felépített ház?

A Polgári Törvénykönyv szerint a telek tulajdonjoga meghatározza a rajta lévő ház tulajdonjogát is. Ennek értelmében nem számít, hogy a házaspár együtt építette fel a házat a feleség telkén, évtizedekig együtt laktak benne, esetleg közösen hitelt is felvettek, mivel ezt házassági vagyonjogi szerződésben vagy külön megállapodásban nem tisztázták, váláskor a telekkel együtt a rajta álló ház is a feleség tulajdona lett.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a férjnek az ingatlan építésébe fektetett pénze és energiája kárba veszett. A jogi gyakorlat figyelembe veszi a közös vagyon szerzésében való közreműködést, ezért a férjnek a ráfordított összeggel arányosan kompenzáció járhat, illetve akár részleges tulajdoni igénnyel is felléphet, noha egy válás esetén ez nem feltétlenül célszerű.

Az ilyen és ehhez hasonló esetek könnyen megelőzhetők, ha a házastársak a felmerülő kérdéseket házassági vagyonjogi szerződésben rendezik. Ilyen szerződés kötésével a felek nem azt ismerik el, hogy kapcsolatuk jó eséllyel válással fog végződni, a vagyonjogi kérdések tisztázása sokkal inkább a házastárs biztonságáról szól. A szerződéssel számos kockázattól, így egy vállalkozás csődjének, egy nem fizetett hitel vagy károkozás következményeinek terhétől is megkímélhető a másik fél.

Azért is szerencsés akár házasságkötés előtt, akár azt követően házassági vagyonjogi szerződésben rendezni az anyagiakra vonatkozó elképzeléseket, mert akkor még a szeretet jegyében, korrekten tudnak gondolkozni a felek, szemben egy elmérgesedett válóperrel, amikor egy bögre felett is képesek hosszasan vitatkozni.

Hol köthető érvényes szerződés?

Házassági vagyonjogi szerződést közjegyző és ügyvéd is tud készíteni. A közjegyzőnél kötött szerződésnek számos előnye van, az általa készített vagyonjogi szerződés közokiratnak ugyanis minősül, de amellett, hogy a lehető legerősebb bizonyító erővel rendelkezik, azonnal bekerül a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába.

A nyilvántartásba vétel kizárja, hogy harmadik személy (pl. hitelező) arra hivatkozzon, hogy a szerződés létéről nem tudott.  Ha a házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd készíti, az akkor is bejegyezhető a nyilvántartásba: egy eredeti példánnyal a házasfeleknek személyesen fel kell keresniük bármelyikük lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes közjegyzőt.