Időskori gondoskodás: öröklési szerződés nyújthatja a legnagyobb biztonságot

Egyre több idős ember él a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés lehetőségével, így biztosítva önmagának a megfelelő gondozást és eltartást. Mivel az időskort alapvetően meghatározza egy ilyen szerződés megkötése, fontos tudni, mitől lesz arányos a vagyon értékével az életjáradék vagy a tartás, gondozás. Elkerülhető-e, hogy valakit kisemmizzenek? Hogyan lehet észrevenni, ha valakire nyomást gyakorolnak egy szerződés aláírásakor? Megmutatjuk, mire figyel a közjegyző egy ilyen fajta szerződés megkötésénél, és mikor tagadja meg a közreműködést.

Egyre többen maradnak időskorukra egyedül, állandó segítség nélkül, a közeli hozzátartozóik falvakból városba költözése vagy külföldi munkavállalása miatt. Ilyen helyzetben kézenfekvőnek tűnik az idősek számára, hogy a megélhetésüket biztosító szerződést – például életjáradéki, tartási, vagy öröklési szerződést kössenek. A tapasztalatok szerint egyre népszerűbb az öröklési szerződés. Ebben az esetben a gondozott fél a tartásért örökössé nevezi eltartóját és az örökség – például egy ingatlan vagy autó tulajdonjoga – csak az örökhagyó halálával száll át az eltartóra, míg például a tartási szerződésnél jellemzően a szerződéskötéskor kerül a vagyontárgy az eltartó tulajdonába.

Minden öröklési szerződés teljesen egyedi

Egy ilyen szerződésnél azt nem egyszerű vizsgálni, hogy milyen arányban áll egymással a szerződésben vállalt tartás, gondozás, és a vagyon értéke. Nincs olyan objektív minimum, amelynek minden ilyen szerződésnek meg kell felelnie. Minden eset teljesen egyedi, mindig az adott helyzettől függ, hogy megfelelő-e az ellenszolgáltatás.

Vannak olyan jogosultak, akik helyett bevásárolni, főzni, takarítani is szükséges. De vannak olyanok is, akik helyett csak a nagybevásárlást kell elvégezni vagy beszélgetni kell velük. Ezen felül, az, hogy kinek mi éri meg, nagyban függ attól is, hogy milyen hosszú ideig áll fenn a szerződés, mennyi ideig gondoskodik a tartásra kötelezett a tartásra jogosultról, azaz a szerződés életbe lépése után mennyi ideig van életben a jogosult. Ezért nagyon nehéz megállapítani, mikor jár sokkal jobban az egyik fél, mint a másik. Különösen azért, mert ha a szerződéskötést követő két éven belül hal meg a jogosult, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az elidegenített vagyon értékének azt a részét, amely nem fordítottak ténylegesen tartásra, életjáradékra vagy gondozásra.

Ilyen szerződéstípusok esetén – és az adásvételi szerződésnél is – leginkább csak feltűnő értékaránytalanság állhat fenn, amelyet a közjegyző aggályos körülménynek tekinthet, amit viszont köteles feltüntetni a közjegyzői okiratban. Ha a feltüntetés ellen a felek tiltakoznak, akkor a közjegyző köteles a közreműködést megtagadni.

A nyomásgyakorlás vagy fenyegetés észlelése nem feltétlenül egyszerű, mert nem biztos, hogy vannak látható jelei. Ugyanakkor erre utalhat, ha minden ok nélkül idegenek vannak jelen a szerződéskötésnél, vagy a szerződő fél folyton tanácsot kér a másik féltől. Ilyenkor a közjegyző szintén tekintheti ezt aggályos körülménynek, noha az eset összes körülménye alapján kell mindezeket értékelni.

A közjegyző emellett minden esetben köteles megtagadni a közreműködését, ha azt olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen. Ezeket a gyakorlatban nem feltétlenül könnyű beazonosítani, ugyanakkor a szigorúan szabályozott közjegyzői működés segít ebben.

A közjegyzői okirat

A közjegyző egy közjegyzői okirat elkészítése alkalmával köteles meggyőződni a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról. Tájékoztatnia kell a feleket a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről. Világosan és egyértelműen foglalja írásba a felek nyilatkozatait. Fel is kell olvasnia az okiratot, és meg kell győződnie arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a felek akaratának. A közjegyző a felekhez intézett kérdésekre adott válaszokból, de akár a felé intézett kérdésekből is tud következtetéseket levonni, hogy egyik vagy másik fél belátja-e a szerződéskötés következményeit.

Forrás: Közjegyzőtkeresek.hu

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezései alapján bármely közjegyzői eljárás megindításához az ügyfeleknek igazolniuk kell személyazonosságukat, valamint magyar állampolgár ügyfelek esetén lakcímüket is. Ezért kérjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy minden esetben hozzák magukkal a közjegyzői irodába érvényes, személyazonosításra alkalmas okmányaikat (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély), továbbá lakcímkártyájukat. Továbbá felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben az ügyfél felkérése alapján elkészítendő közjegyzői okirat egy már korábban aláírt magánokirat alapján készül, úgy minden esetben szükséges a már létrejött és aláírt magánokirat bemutatása a közjegyzői irodában (például „kiköltözési nyilatkozat” esetén a bérleti szerződés bemutatása). Megértésüket és együttműködésüket ezúton is köszönjük!
This is default text for notification bar
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.