Biztonságos lakáskiadás valóban létezik!
Minden bérbeadó rémálma, ha a bérlője nem fizeti a bérleti díjat vagy a lakás egyéb költségeit. Vagy ha nem hajlandó kiköltözni a szerződés megszűnése után, illetve ha nem akarja megtéríteni az általa okozott kárt. Megfelelő szerződés nélkül az ilyen eseteknek sokszor évekig tartó pereskedés a vége. Tudta, hogy egyetlen papírral megelőzheti, hogy ilyen helyzetek Önnel is megtörténjenek? És azt, hogy többféleképpen is biztosíthatja, hogy ne váljon rémálommá a lakáskiadás? Arra is van megoldás, hogy a bérlőn akkor is be lehessen hajtani az elmaradását, ha a jogszabályok nem engedik a kiköltöztetését. Mutatjuk, hogy hogyan.
Az interneten számtalan történet kering arról, hogy tehetetlen a bérbeadó, ugyanis bírósági végzés nélkül akkor sem költöztetheti ki a bérlőjét, ha már megszűnt a szerződés, nem fizeti a díjakat vagy kárt tett az ingatlanban. A közjegyzők tapasztalata szerint a bérbeadók egyik legnagyobb rémálma, ha a bérlő a szerződés megszűnése után sem hajlandó kiköltözni az ingatlanból. Ilyenkor ugyanis megfelelő szerződés nélkül csak bírósági végzéssel lehet kiüríteni a lakást, a pereskedés azonban évekig is eltarthat. Ugyanakkor az is problémát okozhat, ha a bérlő lelakja az ingatlant, kárt okoz a berendezésben, de nem hajlandó megtéríteni. Vagy ha nem fizeti a közüzemi számlákat, amelyeket aztán a tulajdonoson hajt be a szolgáltató.
Egyetlen papírral megelőzhető a pereskedés
Többféleképpen is biztosíthatjuk bérbeadóként, hogy a bérlőnk teljesítse a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az egyik, ha például közjegyzőt vagy ügyvédet kérünk meg a bérleti szerződés elkészítésére. Így biztosra vehetjük, hogy a dokumentumból semmilyen fontos részlet nem marad ki. Ők ugyanis olyan szempontokra is figyelnek, amelyek lehet, hogy eszünkbe sem jutnának. A közjegyző által készített szerződés ráadásul közokiratnak minősül, ami azt jelenti, ha az egyik fél nem tartja be az abban vállalt kötelezettségeket, akár végrehajtás is indítható vele szemben.
Ha a bérlő nem hajlandó időben kiköltözni, nem fizeti a bérleti díjat vagy a közüzemi költségeket, esetleg nem téríti meg az általa okozott kárt, nem szükséges bírósághoz fordulni és pereskedni. Elég felkeresni az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki kérelemre elrendeli a végrehajtást. Egy bírósági eljárással szemben így már néhány héten belül behajtható a tartozás.
Több mindenre jó az egyoldalú nyilatkozat, mint sokan gondolnák
Másik, az elmúlt években elterjedt megoldás, hogy a bérbeadók a beköltözés feltételéül szabják, a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot arról, hogy a szerződés megszűnése után kiköltözik az ingatlanból. Ez olcsóbb, mintha az egész szerződést közjegyző készítené, de a kiköltözés szempontjából ugyanazt a joghatást eredményezi, vagyis a vállalás közvetlenül végrehajtható.
Kevesen tudják azonban, hogy egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatban nemcsak a kiköltözésről lehet nyilatkozatot kérni a bérlőtől. Bele lehet foglalni a bérleti díj, a közüzemi költségek és a lakáshasználati díj megfizetését is, amelyek így szintén pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajthatók, ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit.
Fontos tudni, hogy bizonyos időszakokban – jellemzően télen, november és április között – a jogszabályok nem teszik lehetővé a bérlő kiköltöztetését, akkor sem, ha nem fizet, és komoly tartozást halmozott fel. Az adósság behajtására azonban akkor is van lehetőség, ha a törvény nem engedi a lakás kiürítését. Az elmaradt bérleti díjra, rezsire és lakáshasználati díjra ugyanúgy kérhető végrehajtás, ha a bérlő közjegyző előtt vállalta ezek megfizetését. (közjegyző által készített bérleti szerződésben vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban) Vagyis, ha a bérlőnek van jövedelme vagy egyéb vagyona, abból érvényesíteni lehet a tartozás megfizetését, függetlenül attól, hogy nem lehet kiköltöztetni az ingatlanból.
Mire van szükség hozzá?
Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozathoz a nyilatkozó személyazonosságát igazoló dokumentumra (személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél), lakcímkártyájára és adókártyájára, valamint arra az eredeti magánokiratra (például a bérleti szerződésre) van szükség, ami alapján a nyilatkozó nyilatkozatot tesz. Cégek esetében a cégkivonat lekérdezéséhez a cégjegyzékszámot vagy az adószámot is kéri a közjegyző. A nyilatkozatot személyesen lehet megtenni bármelyik közjegyzőnél. Továbbá elég, ha csak a nyilatkozatot tevő fél, vagyis a bérlő megy el a közjegyzőhöz.
Ha lakáskiadás vonatkozásában jogi segítségre van szüksége, vagy elővigyázatosságból a legtöbb eshetőségre szeretne idejében felkészülni, keressen bennünket.
Forrás: Közjegyzőtkeresek.hu