Jogosan zárolták a bankszámlát férjem halála után?

A férjem bankszámláján van minden spórolt pénzünk, erről fizettük a bevásárlást és a csekkeket is. Most, hogy meghalt, a bank zárolta a számlát. Hiába van hozzá társkártyám, nem tudok pénzt felvenni, és így még a temetését sem tudom kifizetni, kölcsön kellett kérnem. Milyen jogon zárolta a számlát a bank?

Kevesen tudják, hogy a bankszámla tulajdonosának halála után a bank zárolja a számláját, amelynek egyenlegét főszabály szerint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt csak az úgynevezett haláleseti kedvezményezett részére fizetik ki. Ilyenkor ugyanis a számla használatára feljogosító, korábbi meghatalmazás érvényét veszti, sőt a társkártya sem lesz már használható, de a haláleseti kedvezményezett-jelölés a hagyatéki eljárástól függetlenül érvényesül.

Ha a számlatulajdonos nem jelölt meg senkit haláleseti kedvezményezettként, még a törvényes örökösök sem férhetnek hozzá a számlához addig, amíg a hagyatékátadó végzés jogerőre nem emelkedik. Vagyis, hiába van rajta pénz, közjegyző által meghozott és jogerős hagyatékátadó végzés nélkül a bank ahhoz nem biztosít hozzáférést, és jogszerűen akkor sem rohanhatunk a legközelebbi ATM-hez, ha éppenséggel ismerjük a kártya kódját (jó eséllyel már akkor sem tudnánk egyébként használni). Az elhunyt bankszámláján lévő egyenleg ugyanis ugyanúgy a hagyatékát képezi, mint bármelyik másik vagyontárgya, például a lakása, az autója vagy a nyaralója.

A társtulajdonos se férhet hozzá?

Ha a bankszámlának több tulajdonosa is volt, a számlát vezető bank gyakorlata határozza meg, hogy miként történik a zárolás, és az a teljes számlára, vagy csak egy részére vonatkozik-e. Az általános gyakorlat az, hogy a számlán lévő összeg felét kifizetik a társtulajdonosnak, illetve az azzal kapcsolatos rendelkezési joga fennmarad.

Egy egyszerű nyilatkozat hasznos lehet

A hitelintézeteknél az ügyfeleknek lehetősége van arra, hogy megjelöljék azt, aki a haláluk után a bankszámla vagy betétszámla kedvezményezettje, ezzel a rajta lévő egyenleg jogosultja lesz. Ha a számlatulajdonos rendelkezett arról, hogy a halála után ki legyen a kedvezményezett, a számláján lévő egyenleg nem öröklődik, tehát nem kerül be az elhunyt hagyatékába, hanem a hitelintézet a halálesetről való értesülést követően kifizeti a kedvezményezettnek.

Mivel a kedvezményezettnek járó egyenleg nem része a hagyatéknak, főszabály szerint a kötelesrész sem csökkentheti az összegét. A számlán lévő pénz így akkor is teljes egészében a kedvezményezetté lesz, ha a megjelölt személy a törvény szerint egyébként nem örökölne utána, mert a törvényes örökösök nem nyújthatnak be igényt a számlára vonatkozóan.

A számlával tehát nem rendelkezhetünk a tulajdonosának halála után. Ha haláleseti kedvezményezettként voltunk megjelölve, akkor kifizeti nekünk a bank a számlán lévő összeget. Ha pedig a bankszámlának nincs kedvezményezettje, az örökösök csak akkor férhetnek hozzá, amikor a hagyatéki eljárás jogerősen lezárult.

Kiskorú gyermekek is bonyolíthatják a helyzetet

A bankszámla öröklésével kapcsolatban azt is érdemes tudni, hogy amennyiben az elhunyt nem végrendelkezett, illetve, ha a végrendelet nem kerül elő a hagyatéki eljárásban vagy érvénytelennek találják, az öröklés rendjét a törvényes öröklési rend alapján állapítja meg a közjegyző. Viszont, ha az elhunytnak volt kiskorú gyermeke, a neki járó részt zárolják a számláról, és amíg nagykorú nem lesz, a másik szülő csak a gyámhatóság engedélyével rendelkezhet az összeggel. Ez a kellemetlen procedúra szintén elkerülhető azzal, ha a számlatulajdonos például a házastársát jelöli meg haláleseti kedvezményezettnek.

Ha nem jelölünk meg kedvezményezettet

Kedvezményezett megjelölése híján vagy a bankszámlán kívüli vagyontárgyak esetén gondolnunk kell az öröklési kérdésekre is.  Az öröklés szakszerű megtervezése nagy körültekintést igényel. Egy végrendeletnek nagyon szigorú feltételeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Ezért aki végrendeletet készítene, és biztosra menne, hogy a végakarata valóban teljesül, érdemes közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulnia, ők segítenek alakilag és tartalmilag is kifogástalanul elkészíteni azt. Ráadásul az ügyvéd és a közjegyző az általa készített vagy náluk letétbe helyezett végrendeletet nyilvántartásba veszi, ami arra is garancia, hogy biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban.

Forrás: Közjegyzőtkeresek.hu

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezései alapján bármely közjegyzői eljárás megindításához az ügyfeleknek igazolniuk kell személyazonosságukat, valamint magyar állampolgár ügyfelek esetén lakcímüket is. Ezért kérjük tisztelt Ügyfeleinket, hogy minden esetben hozzák magukkal a közjegyzői irodába érvényes, személyazonosításra alkalmas okmányaikat (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély), továbbá lakcímkártyájukat. Továbbá felhívjuk figyelmüket, hogy amennyiben az ügyfél felkérése alapján elkészítendő közjegyzői okirat egy már korábban aláírt magánokirat alapján készül, úgy minden esetben szükséges a már létrejött és aláírt magánokirat bemutatása a közjegyzői irodában (például „kiköltözési nyilatkozat” esetén a bérleti szerződés bemutatása). Megértésüket és együttműködésüket ezúton is köszönjük!
This is default text for notification bar
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.