Az ügyleti okirat közhitelesen tanúsítja az adott jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a közjegyző felel azért, hogy az általa készített okirat a valóságnak megfelelően tartalmazza a közjegyző jelenlétében történteket és elhangzott nyilatkozatokat, másrészt pedig azt, hogy mindez a törvény által előírt közokirat-szerkesztési szabályok betartásával történik.

Az ügyleti okirat lehet egyoldalú, amikor csak egy személy akaratnyilvánítását tartalmazza (pl.: végrendelet), ám legtöbb esetben többoldalú, amely esetben két vagy több személy nyilatkozatát foglalja a közjegyző közokiratba (pl. adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés).

A közjegyzői okirat jelentősége és előnye a magánokiratokkal szemben abban nyilvánul meg, hogy a közjegyzői okirat, mint közokirat közvetlenül végrehajtható, nem csak Magyarország, hanem az Európai Unió országaiban is. Ez azt jelenti, hogy a benne foglalt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése esetén a jogosultnak a követelés behajtása érdekében nem kell bírósághoz fordulnia és hosszú éveken keresztül pereskednie. Amennyiben a kötelezett a közjegyzői okiratban vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a jogosult kérelmére a közjegyző az közokiratot végrehajtási záradékkal látja el. A végrehajtási záradék alapján a végrehajtó közvetlenül, peres eljárás nélkül behajtja az adott követelést, a közjegyzői okirat tehát nagyban felgyorsítja azt az eljárást, amellyel a jogosult a pénzéhez juthat.

Szintén fontos a szerepe a közjegyzői okiratnak olyan jogügyletek esetén, melyek létrejöttét utóbb közokirattal akarnak bizonyítani – megelőzve a pereskedést vagy például egy adóhatósági vagyonosodási eljárást.

Irodánk eljár bármely polgári anyagi jogi jognyilatkozat és szerződés közjegyzői okiratba foglalása esetén.

Közjegyzői okiratba foglalható, tipikus jognyilatkozatok:

• adósi kötelezettségvállalás (pl. kölcsön-, hitel-, zálog- vagy kezességi szerződés alapján)
• befogadó nyilatkozat
• élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozat
• felmondó nyilatkozat
• haszonélvezet, szolgalom alapítása
• kiköltözési nyilatkozat
• külföldi letelepedésével kapcsolatos nyilatkozat
• meghatalmazás
• nyilatkozat mesterséges megtermékenyítéshez
• nyilatkozat szervátültetéshez
• tartozáselismerő nyilatkozat
• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
• végrendelet

Közjegyzői okiratba foglalható, tipikus szerződések:

• adásvételi szerződés (pl. ingatlan-adásvételi szerződés)
• ajándékozási szerződés (pl. ingatlan-ajándékozási szerződés)
• bérleti szerződés
• csereszerződés
• életjáradéki vagy tartási szerződés
• élettársi közös vagyon megszüntetése, megosztása
• élettársi vagyonjogi szerződés
• engedményezés
• halál esetére szóló ajándékozás
• házassági vagyonjogi megállapodás, szerződés
• házassági vagyonközösség megszüntetése, megosztása
• hitel-, kölcsönszerződés, ezek biztosítéki szerződései
• jogi személy alapítása, módosítása (pl. társasági szerződés)
• kezességi szerződés
• közös tulajdon megszüntetése
• lízingszerződés
• öröklési szerződés
• öröklésről való lemondásról szóló szerződés
• ráépítésről szóló szerződés
• rendelkezés várt öröklésről
• társasház alapító okirat
• tartozásátvállalás
• vételi jog alapítása
• zálogszerződés

A közjegyzői okirat elkészítése során a közjegyző kötelessége, hogy meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá valódi szándékáról, tájékoztassa a felet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatát, felolvassa az okiratot a fél előtt, meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának.

Az okiratok felolvasása garanciális szabály, amely az ügyfelek érdekében történik és gyakorlati jelentőséggel is bír, ugyanis az aláírás, tehát a jogügylet létrejötte előtt ad még egy lehetőséget a lényeges kérdések tisztázására, tartalmának megmagyarázására, illetőleg javítására. A közjegyzőnek kötelessége meggyőződni arról, hogy az okiratban foglaltak a felek akaratával megegyeznek-e, amely leginkább a felolvasás során valósul meg.

Jogszabály által megengedett keretek között van lehetőség a felolvasás mellőzésére: kizárólag abban az esetben, amikor jogi képviselővel eljáró jogi személy ügyfelek kifejezetten kérik, hivatkozva arra, hogy a tervezet szövegét korábban megismerték.

További kérdése van az ügyleti okiratokkal kapcsolatban? Tekintse át a gyakori kérdésekre adott válaszainkat.