A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatáskörébe tartozik. A közjegyzői eljárás célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás (jogutódlás) rendezése az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont kik és milyen arányban öröklik meg.A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyben a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.

A hagyatéki eljárás keretében az érdekeltek egyezséget is köthetnek. A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bírósági egyezséggel azonos hatályú. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a felek nem teljesítik az egyezségben foglalt kötelezettségeiket. A hagyatéki eljárás során született egyezség tehát alkalmas arra, hogy a feleket megfelelő magatartásra kényszerítse az egyezségükben foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával.

A hagyatékot a közjegyző vagy ideiglenes, vagy teljes hatállyal adja át, attól függően, hogy van-e öröklési jogi vita a felek között, avagy nincs. A hagyatékátadó végzés ellen a törvényszékhez lehet fellebbezni, míg öröklési vita esetén öröklési pert kell indítani, különben az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik.

Abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő át nem adott hagyatéki vagyon, póthagyatéki eljárás lefolytatásának van helye. Ha pedig olyan adat merül fel, miszerint a korábbi hagyatékátadáshoz képest eltérő öröklési rend érvényesül, a hagyatéki eljárás megismétlésének van helye.