Hagyatéki eljárás

A hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyző hatáskörébe tartozik. A közjegyzői eljárás célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás (jogutódlás) rendezése az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont kik és milyen arányban öröklik meg.

A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, melyben a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.

A hagyatéki eljárás keretében az érdekeltek egyezséget is köthetnek. A közjegyző által jóváhagyott egyezség a bírósági egyezséggel azonos hatályú. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a felek nem teljesítik az egyezségben foglalt kötelezettségeiket. A hagyatéki eljárás során született egyezség tehát alkalmas arra, hogy a feleket megfelelő magatartásra kényszerítse az egyezségükben foglalt rendelkezések közvetlen végrehajtásával.

A hagyatékot a közjegyző vagy ideiglenes, vagy teljes hatállyal adja át, attól függően, hogy van-e öröklési jogi vita a felek között, avagy nincs. A hagyatékátadó végzés ellen a törvényszékhez lehet fellebbezni, míg öröklési vita esetén öröklési pert kell indítani, különben az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válik.

Abban az esetben, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő át nem adott hagyatéki vagyon, póthagyatéki eljárás lefolytatásának van helye. Ha pedig olyan adat merül fel, miszerint a korábbi hagyatékátadáshoz képest eltérő öröklési rend érvényesül, a hagyatéki eljárás megismétlésének van helye.

Illetékesség

Az illetékességi szabályok alapján az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes az eljárásra. Fentiek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző illetékes.

Irodánk illetékessége a március és szeptember hónapban – volt Budapest IX. kerületi lakcímmel, tartózkodási hellyel rendelkezett – elhunytak hagyatékaira terjed ki.

Hogyan indul el a hagyatéki eljárás?

  • Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat. A Budapest IX. kerületi önkormányzatának hagyatéki ügyek intézéséért felelős Közszolgáltatási Irodája a 1092 Budapest, Bakáts tér 14. szám alatt található.
  • Az elkészített hagyatéki leltárt – a körülményektől függően – kb. 1-2 hónap után átadják a közjegyzőnek, aki a hagyatékot vagy tárgyaláson, vagy tárgyaláson kívül adja át. A hagyatéki tárgyaláson az érdekeltek köthetnek osztályos egyezséget, egyéb jogügyletet (ajándékozás stb.), melyet egyezségbe foglalhatnak.

Akkor is örökölnöm kell, ha nem szeretnék?

Nem. A hagyatéki tárgyaláson az örökös személyesen, vagy meghatalmazottja útján jognyilatkozatot tehet, amellyel az öröklést visszautasítja, vagy az elfogadott örökséget valamelyik örököstársára átruházza, vagy pedig a törvényes öröklési rendnek, vagy az örökhagyó végakaratának megfelelően elfogadhatja a hagyatékot.

Visszautasíthatom-e az örökséget?

Törvényes vagy végrendeleti örökösként is jogában áll visszautasítani az örökséget. Ha élni kíván a visszautasítási jogával, akkor azt főszabály szerint a hagyatéki tárgyaláson teheti meg szóban vagy írásban. Arra is lehetőség van, hogy örökséget visszautasító nyilatkozatát még a hagyatéki tárgyalást megelőzően megtegye írásban, ebben az esetben azonban mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzővel, hogy a nyilatkozat alaki és tartalmi követelményeiről felvilágosítást kapjon, illetve legyen figyelemmel arra, hogy a nyilatkozatnak legkésőbb a hagyatéki tárgyalás időpontjáig eredetben meg kell érkeznie az eljáró közjegyzőhöz, hogy azt figyelembe tudja venni. A külföldön kelt nyilatkozatnak speciális formai követelményei vannak, azt felülhitelesítéssel kell ellátni vagy konzul előtt kell aláírni. Nem elég, ha nem jelenik meg a hagyatéki tárgyaláson: ha vissza akarja utasítani az örökséget, akkor azt egyértelműen be kell jelentenie. A visszautasítás jogkövetkezménye az, hogy az örökös az örökhagyó utáni öröklésből kiesik. A visszautasítás az esetlegesen később előkerülő vagyontárgyakra is kiterjed.

Lehetséges-e csak egy részét visszautasítani az örökségnek?

Nem, az örökséget csakis teljes egészében lehet visszautasítani, részleges visszautasítás nem megengedett. Azonban létezik két kivétel: az örökös a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzátartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését visszautasíthatja, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Az örökség visszautasítása lehetséges abban az esetben is, ha valaki mind végrendelet, mind a törvény alapján örökölne. Ekkor dönthet úgy, hogy csak az egyik jogcím szerinti vagyont szeretné örökösként megkapni és a másikat visszautasítja. Ha például törvényes örökösként kizárólag egy ingatlan huszad részét örökölné, azonban az örökhagyó emellett végrendeletben Önre hagyja a festménygyűjteményét, akkor dönthet úgy, hogy a festménygyűjteményt elfogadja, ám a törvényes örökösként Önre jutó ingatlanrészt visszautasítja.

Az örökhagyó után nem maradt hagyatéki vagyon, azonban öröklésre jogosultságomat mégis szeretném igazolni. Mi a teendő ebben az esetben?

Ha ugyan az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, de az öröklési rend igazolása valakinek a jogos érdeke (például életbiztosítás kedvezményezettje), öröklési bizonyítvány kiállítása kérhető.

Milyen dokumentumok szükségesek a hagyatéki tárgyalásra?

  • végintézkedés (amennyiben az örökhagyó után maradt),
  • meghatalmazás,
  • a hagyaték tárgyát képező gazdasági társaság létesítő okirat,
  • az örökhagyóval történt házasságkötésének időpontját és helyét igazoló házassági anyakönyvi kivonat,
  • a hagyaték tárgyát képező gépjármű forgalmi engedély és törzskönyv,
  • a személyazonosító igazolvány (ennek hiányában kártya formátumú vezetői engedély vagy útlevel),
  • a lakcímkártyáját, lakcímkártya hiányában egyéb személyi számot igazoló igazolvány,
  • azdókártya,
  • a temetési számlák.

Foglaljon Nálunk

cím dekoráció

Időpontot

cím dekoráció

A gyorsabb ügyintézés és a várakozási idő lerövidítése érdekében kérjük, hogy az alábbi felület kitöltésével egyeztessen előzetesen időpontot irodánkkal.